Dáncsics Dávid
Bodok felett vagyon egy kis sürü berek,
Szegény Dáncsics David a felett kesereg;
Nem jó Dávid nem jó neked most itt lenni,
Ha valaki meglát, hová fog eltenni.
Ha a fekete föld ketté hasadhatna,
Szegény Dáncsics Dávid belé borulhatna;
De a fekete föld ketté nem hasadhat,
Szegény Dáncsics Dávid, belé nem borulhat.
Kéziratból: EA 10755: 1. – A ballada kézirata egy nagyobb gyűjtemény töredéke, mert a 15. sorszámot viseli, a papírszelet pedig, amire a balladát felírta gyűjtője, a 23. lap volt.
Kriza 1870 februárjában a Fővárosi Lapokban közölte a Dáncsics Dávidról szóló töredéket Székely népköltészeti töredékek gyűjtőcím alatt. (Kriza János 1870b/I. ) A kézirat és a publikált szöveg szóról szóra megegyezik. Dáncsics Dávid nevéhez Kriza lábjegyzetet csatolt: „Dáncsics Dávid e században élt rabló volt, kit a Nyergesen a plojások[!] lőttek agyon.” – A töredék nem kapott helyet sem az MNGY III-ban, sem az SZNGY-ben.
Ismerve a Fővárosi Lapokban megjelent változatot, Faragó József nem kis megdöbbenéssel és gyanakvással konstatálta, hogy az MNGY III-ban olyan változata jelent meg a balladának, melynek sem a szövege, de még csak a balladahős neve sem egyezik a Kriza által publikált balladatöredékével. (Faragó József 1971a: 250) Faragó József dilemmájára a következő, 39. számú ballada ad magyarázatot.
(Olosz Katalin jegyzete; Kriza János 2013: 635-636.)