Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Csizmadia Sándor


Gyűjtő: Ráduly János
Gyűjtés ideje: 1976-10-20
Gyűjtés helye: Kibéd
Közlő: Ráduly János
Közlés ideje: 1979
Megjelenés helye: Ráduly 1979: 113/ 60. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd



Szöveg

Arról is vót ének, hogy Csizmadia Sándor az anyját megölte. Kihítta az erdőbe, s élles késsel ölte meg. Akkor a zsandárok elfogták Sándort. Azt kérdezték:
– Sándor, Sándor, mért ölted meg anyádot?
Mondta, hogy pénzre vót szüksége, de az anyjától nem kapott. Az anyja minden krajcárját eltagadta, hogy nincs.
Aztán a zsandárok elvitték Csizmadia Sándort, de már nem tudom, hogy mit csináltak vélle.
Biztos bezárták a börtönbe.



Megjegyzés

Csizmadia Sándor

 

Ugyancsak helyi jellegű, ponyvaeredetű gyilkosságtörténet.

Ötvös Sára az 1920-as években hallotta: „Makfalvára jártunk le a piacra, s ott egy balavásári (Maros megye) vak kódus énekelte. Az a kódus sokfélét fút, minden történelmet tudott. Azt nem mondta, hogy ki vót Csizmadia Sándor. Mikor énekelte, az asszonyok sírtak: körülállták, s úgy hallgatta mindenki.”

Adatközlőnk már csak a történet egy részére emlékezett, ezt is prózában mondta el. Egyetlen sor tanúsítja még az ének verses voltát: Sándor, Sándor, mért ölted meg anyádot? A történet különben nagyon emlékeztet Az anyagyilkos fiú (42. sz.) cselekményére. 

 

(Ráduly 1979: 143.)