Csíkszeredai gyűjtőfegyház
Csáki Mihály füzetéből, 30 éves
Szomorúan süt fel a nap húsvét szombatjára,
Csendör cirkál a faluban mindenütt mifelénk,
Autó dörög le az úton, meg is érkezének,
Rabláncokkal, bilincsekkel engem megkötének.
Az autó el is indul a törvényszék felé,
Csendör ugrika posztokon mindenütt mielénk.
Azt kérdezik: Honnan hozzák ezket a rabokot,
Akik újra összeverték a jó barátjukot?
- Holnap visznek engemet a főkihallgatásra.
Rabtársaim, jó tanúim, igazat valljatok,
Rabéletem a fogházban ne hosszabbítsátok.
Csíkszeredai gyűjtőfegyház külső udvarában
Szomorúan szól az apa az édes fiának:
- Ó, ártatlan jó gyermekem, mit kellett megérnem,
A fogházban gyermekemmel nem szabad beszélnem.
Csíkszerdai gyűjtőfegyház belső udvarában
Szomorúan szól az anya az édes fiának:
- Ó, ártatlan jó gyermekim, jól imádkozzatok,
Mire kinyílik az akác, kiszabaduljatok!
Csíkszerdai gyűjtőfegyház vasrácsos ablaka,
Isten verte annak sorsát, aki bejut oda.
Még a madár is kivágyik a drótkalickából,
Én Istenem, szabadíts meg ebből a fogházból!
Faragó József megállapítása, hogy a rabénekek legalább három rétege keveredik. A legrégebbiek a klasszikus balladákkal egy időben keletkezhettek, a későbbiek a betyárballadákkal rokoníthatók, azt követően egyike-másika a betyárvilág letűnte utáni időszakra utal.
A különböző típusú rabénekek sokaságából Vargyas Lajos 403 változat szövegét vizsgálta (II. 1976. 714–744.), azzal a megjegyzéssel, hogy ez a költészet a magyar parasztság alkotása, az emberi szervezkedések, a lázadás, a kegyetlen büntetés, a fájdalom megszólaltatása.
Néhány újabb kiadványban található rabénekek:
1–13. Albert Ernő-Faragó József 1973. 166–176:77–89.; 14–34. Adatok: 481:466–473.; 35. Jagamas JánosFaragó József 1974. 220:216.; 36–59. Ráduly János 1975. 84–98: 46–69.; Adatok: 60–64. Uo. 165–166:160–165.; 65–72. Ráduly János 1979. 78–84:19–26.; 73–76. 109–111:75–78.; Adatok:77–80. Uo. 183:293–296.; 81–84. Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 307–311:37.a.,b.,c.,d.; Adatok:85–88. Uo. jegyzetek.; 89–119. Uo. Utalás 31 adatra.; 120–133. Pozsony Ferenc 1984. 166–174:65–78.; Adatok: 134–151. Uo. 242:264.; 152–158. Albert Ernő 2000. 57–62:21–27.; 159–160. Uő. 2001. 39–40:13–14.; 161. Sebestyén Dobó Klára 2001. 196:172.
A felsorolt adatok különböző típushoz tartozó énekekre vonatkoznak. Az említett 403 lelőhelyet újabb 161-el bővítik, így összesítve 564 változat adatait soroltuk fel.
A 71. számú változat éneklésekor Both Amália 1952-ben elmondotta, hogy ez az ének egy csángólányról szól, akit a csíkszeredai börtönbe 1945-ben zártak, mert lakásukon fegyvert találtak. „Ő nem volt hibás - mondotta -, csak reafogták. Valaki úgy tette oda”. Az énekes a 72. számúhoz azt fűzte: „A férjem volt a bátyjával bezárva, s ott tanolták a fegyházban. Aztán úgy átformálták”.
(Albert Ernő 2004: 317-318.)