Butyka Kálmán
ismeretlen
1. A vásárhelyi határon,
Butyka Kálmánt vérbe’ látom.
Butyka Kálmán, mit csinálsz ott?
Ép’ úgy feküdsz, mint egy halott.
2. Butyka Kálmán, gyere haza,
Feleséged vár már sírva.
– Nem mehetek, mondd meg neki:
Halottnak bajos felkelni.
3. Butyka Kálmán, ne tréfálkozz’,
Kelj fel s menj el a bíróhoz:
Panaszold el a bajodat,
Fogasd el a gyilkosodat.
4. Felkelnék, s elpanaszolnám,
Csak a két lábomot bírnám.
Megmondnám, ki ölt meg engem. –
Halott vagyok, nincsen nyelvem.
393. Butyka Kálmán (Séllye)
Lelőhely: EA 2276: 162. lap, 110. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
393.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 51. csomag. Ismeretlen kisdiák [*Kovács Gábor II. o. t.] kézírása. – A sok helyesírási hibával, de gondosan letisztázott szövegben Kanyarónak csak a harmadik versszak második sorát kellett kiigazítania így: „Kelj fel s menj a nagy el a bíróhoz”.
393.2. Kanyaró Ferenc második másolata: MUEKvGyLtár 50. csomag. – Ebben a másolatban Kanyaró nem írta át a 3. versszak második sorát, viszont a 4. strófa utolsó sorát így módosította: Halott vagyok, nincsen nyelvem nem tehetem.. Gyűjtési helyül nem Séllyét jelöli meg, hanem csak általánosan Székelyföldet.
393.3. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 377. lap. Ismeretlen kéz írása. – Azonos Kanyaró második másolatával.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 817.)