Butyka Imre
ismeretlen
1. Hallották-e, Korondfalván mi történt?
A korondi csendőrkáplárt megölték.
Vérét vették, mint a fogolymadárnak,
A korondi Butyka Jánosfiának.
2. Hej, de szépen szól a korondi harang;
De még szebben az erdei vadgalamb:
Azt kesergi egész Korond faluja:
Kit megöltek künn a hegyen a porba’.
3. Künn a hegyen mossa holló a fiát:
Ezen percben a búbánat itt talált.
Ha előre tudta volna istentől,
Nem félt volna három oláh legénytől.
4. Négy órakor Korond falván kávézott,
Estve hétkor piros vére kiomlott.
Butyka János, nyisd ki a te kapudat:
Halva hozzák a te csendőr fiadat.
5. De nem ide, a magad szállására,
Hanem a korondi nagy kaszárnyába…
Egyszerű székely ember műve ez, ki egy-egy versét ki is nyomatja, s maga elterjeszti a sokadalmak alkalmával. A nép átalakító költői tehetsége már megkezdte munkáját példányunkon.
A ballada hőse, Butyka Imre valami hat vagy hét éve a korondi postát kísérte télvíz idején Udvarhelyre. Ez útjában a Kalonda nevű hegyen támadta meg három oláh legény, kiket egy volt postaszolga biztatott fel e vállalatra. A postakocsis elszaladt és megmenekült; Butyka Imre mindvégig helytállott. A nép számos balladában örökítette meg a bátor csendőr emlékét.
Úgy értesülök, hogy egy r. kt.1 diák is írt balladát ugyane tárgyról Háromszéken, s művét maga készítette dallamával együtt szintén elterjesztette a nép között. Mennyiben való ez, nem tudom eldönteni.2
(Kanyaró 2015: 556–.)
1. [római katolikus]
2. [Kanyaró az utolsó bekezdést utólag áthúzta.]
361. Butyka Imre (Homoródszentpál)
Lelőhely: EA 2276: 139. lap, 88. sz. Ismeretlen kéz írása Kanyaró autográf jegyzetével.
361.1. A ballada eredeti lejegyzése: AKKvár–MsU 1857: 13–14. lap, 17. sz. Székely Ferenc VIII. g. o. t. kézírása. (Gyűjteményét befejezte 1894. április 5-én) – Kanyaró mindössze annyit változtatott a szövegen, hogy a 7. sorban Korond falvája helyett Korond faluját írt, a negyedik strófa utolsó két sorában a kapudot – fiadat rímpárban a rímhívót kapudatra változtatta.
361.2. A ballada nyomtatásban: OLOSZ Katalin 2010: 635/1. sz.
361.3. A meggyilkolt csendőr típusú balladáról újabban két monografi kus igényű tanulmány is készült. Lásd DEMETER Lajos 2009, OLOSZ Katalin 2010. Az utóbbi tartalmazza a Kanyaró-hagyaték idevágó balladáit is. – A ballada szerzője kibédi Domokos Ferenc népi verselő.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 803–804.)