Bogár Imre
„Rosa diktálta a Lamojé”
1. Zavaros a Tisza
Nem akar tisztulni.
Ez a huncut Bojtár Imre1
Át akarna menni.
2. Át akarna menni,
Lovat akar lopni;
Debreceni nagyvásáron
El akarja adni.
3. El akarja adni,
Pénzt akar csinálni:
Azt a híres Dali Marcsát2
El akarja venni.
4. Nézz ki, Marcsa, nézz ki
Ablakod firhangján,
Hogy kísírik Bojtár Imrét
Aranyszín paripán.
5. Arany a kantárja,
Ezüst a zablája,
Az a huncut Bojtár Imre
Annak a gazdája.
6. Üt az óra délre,
Fél tizenkettőre:
– Én istenem, sok rablásim
Most jutnak eszembe!3
1. Bogár Imre
2. Duli Marcsát. Azonban e vidéken a Dali családnév ismeretesebb.
3. Még két romlottabb változata került kezemhez, egyik Torockóról, másik Marosvásárhelyről, miket nem érdemes közölni.
(Kanyaró 2015: 410-411.)
225. Bojtár Imre (Tordatúr)
Lelőhely: EA 2276: 221. lap, 162. sz.
225.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 18. csomag. Csipkésné írása. Töredékes kézirat, gyűjtési hely megnevezése nélkül. Kanyaró strófákra tagolta a szöveget, emiatt több helyen módosítania kellett rajta.
Zavaros a tisza vize
nem akar tisztulni ez a
hunczut Bojtár Imre átakarna
menni Át akarna menni lovat aka[!] lopni deb-
reczeni kecskeméti zöld nagy vásár-
on el akarja adni. El akarja adni
pénzt akar csinálni subát
akar venni megakar nösülni
azt a hires Dali Marcsát
el akarja venni. Nézz ki Mar-
csa nézz ki ablakod firhangjan
hogy kisirik Bojtár Imrét arany
szin paripán arany a kantár
ja ezüst a zablája Az a huncut Bojtár Imre
annak a gazdája.
Üt az óra délre fél tizenkettőre
kiátya a hohér Bojtár Imre
ájon fel a székre. föl tekint
az égre én istenem sok rablásim
Most jutnak eszembe.
Itt a kézirat megszakad. A lap túloldalán üzenet: „Kedves fi am Árpád kűdem a Bibliát és az énekeket ___ ezeket Rosa diktálta a Lamojé és én úgy írtam ahogy monta mamád csokol” Ugyanott Kanyaró piros ceruzás bejegyzése: Túr Csipkésné
A rövid üzenet bepillantást enged a gyűjtőmozgalom „konyhatitkaiba”: alkalmanként a diákok szülei is bekapcsolódtak a gyűjtőmunkába, s ahogy tudták, leírták a tudomásukra jutott balladák szövegét. A kollégista fi únak (feltehetően Csipkés Árpádnak, aki 1895 őszétől, harmadik gimnazista korától tanult Kolozsváron az unitárius kollégiumban) a biblia mellett „énekeket” küld az anyja: Bojtár Imrét és Solymosi Eszter balladájának töredékét (ez utóbbit lásd 359. sz. alatt a bűntényballadák között).
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 743–744.)