Bogár Imre
ismeretlen
1. Zavaros a Tisza,
Nem akar tisztulni,
Az a szegény Bogár Imre
Által akar úszni.
2. Által akar úszni,
Lovat akar lopni.
A szegedi zöld csárdában
El akarja adni.
3. – Csaplárosné, hallja!
Tíz icce bort adna:
Kínálja meg a vármegyét,
Hogy ne legyek rabja.
4. Harangoznak délre,
Pont tizenkettőre.
Most kísérik Bogár Imrét
Ítélő helyére.
5. Felállott a székre,
Feltekint az égre:
– Én istenem, de sok vétkem,
Most jutnak eszembe!1
1. Mintha itt a börtönbeli rabot festené az utolsó szak, akinek székre kell felállnia, hogy a börtön ablakán az égre tekinthessen.
(Kanyaró 2015: 409.)
223. Bogár Imre (Alsóbencéd)
Lelőhely: EA 2276: 219. lap 160. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. Az alsóbencédi változatnak sem az eredeti lejegyzését, sem másolatát nem találtuk a Kanyaró-hagyatékban.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 743.)