Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

Bogár Imre


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Szentgerice
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 407-408/222. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Zavaros a Tisza,
Nem akar tisztulni;
Mert a híres Bogár Imre
Által akar úszni.

2. Által akar úszni,
Lovat akar lopni:
A szegedi nagyvásárban
Pénzt akar csinálni.

3. – Korcsmárosné, hallja!
Van-e piros bora?
– Lányom is van, borom is van
Betyárok számára.

4. – Korcsmárosné, kérem:
Száz liter bort mérjen;
Hadd kínáljam a vármegyét:
Ne fogjon el engem.

5. Huncut a vármegye,
Nem iszik belőle.
No te szegény Bogár Imre
Most vagy a kezébe.

6. Láncot a zsiványra,
Kezére, lábára!
Duna Marcsa, az babája,1
Már hiába’ várja.||

7. Duna Marcsa nézz ki
Ablakod firhangján:
Most kísérik Bogár Imrét
Aranyszín paripán.

8. Arany a kantára,
Ezüst a zablája.
Az a gonosz Bogár Imre
Annak a gazdája.

9. Harangoznak délre,
Fél tizenkettőre.
Most kísérik Bogár Imrét
A vesztőhelyére.

10. Harangoznak délre,
Pont tizenkettőre.
Azt mondja a hóhér legény:
Lépjék fel a székre.

11. Fellépett a székre,
Feltekint az égre:
– Jaj, istenem, sok rablásim
Most jutnak eszembe!

12. Kiszáradt a Tisza,
Csak a helye maradt;
Bogár Imre is elveszett,
Csak a híre maradt.2



Megjegyzés

1. Duli Marcsa

2. 1862-ben akasztották fel Pesten s talán a felakasztásához kellett a néphit szerint a székre fellépnie. Változatait e csinos balladának lásd Arany–Gyulai: Népkölt. Gyűjt. I. 221–222. és 573.; II. 53–54. és Hatszáz m. nemzeti dal, 515. l.

(Kanyaró 2015: 408.)

 

222. Bogár Imre (Szentgerice)
Lelőhely: EA 2276: 217–218. lap, 159. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

222.1. Kanyaró Ferenc másolata a balladáról: MUEKvGyLtár 18. csomag. – Ebben a másolatban Bogár Imre babáját Dali Marcsának írta Kanyaró, s lábjegyzetben sem utal arra, hogy eredetileg más név szerepelt. A ballada után jegyzet: „Eredetije Nagykőrösről a M. Népkölt. Gyűjtemény I. ktének 221. lapján, gyenge változata ugyanott II. kt. 53. lapján közölve.”

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 743.)