Bíró Szép Anna

Furus Máténé Majlát Anna, 73 éves

- Anyám, édesanyám, milyen álmot láttam,
Szeretőmről láttam, szeretőmről láttam.
Kiáll a kapuba Bíró Szép Annája,
Kiáll a kapuba Bíró Szép Annája.

- Merre mendegeltek, három vitéz hajdú?
Merre mendegeltek, három vitéz hajdú?
- Ki Magyarországra, kidobolt városra,
Ki Magyarországra, kidobolt városra.

- Én társatok leszek, ha meg nem gyilkoltok,
Ha meg nem gyilkoltok, meg sem es gyaláztok.
- Gyertek bé, gyertek bé, három vitéz hajdú,
Igyatok, egyetek, három vitéz hajdú.

Esküdjetek fel a csóré kardotokra,
Esküdjetek fel a csóré kardotokra,
Hogy meg nem csúfoltok, meg sem es gyaláztok,
Hogy meg nem csúfoltok, meg sem es gyaláztok.

Bément a szobába Bíró Szép Annája,
Bément a szobába Bíró Szép Annája.
Bíboris köntösit a nyakába vette,
Aranypálcikóját a kezibe vette,

Tíz aranygyűrűjét az ujjába húzta,
Fajolajas kötényt elejibe kötte.
- Ittatok, ettetek, három vitéz hajdú,
Ittatok, ettetek, három vitéz hajdú.

Útnak indulhatunk, három vitéz hajdú,
Útnak indulhatunk, három vitéz hajdú.
Mennek, mendegelnek Bíró Szép Annáék,
Mennek, mendegelnek Bíró Szép Annáék.

Mennek az erdőn át, az erdőn átmennek,
Fajolajas kötény elejibe esett.
- Istenem, Istenem, mi lesz vaj ma velem,
Istenem, Istenem, mi lesz vaj ma velem?

Három vitéz hajdú összetanakozott:
- Öljük meg, öljük meg Bíró Szép Annáját,
A legküsebb hajdú szóból azt felelte:
- Mire esküdtetek csóré kardotokra,

Hogy meg nem bántsátok, meg sem gyalázzátok.
A másik két hajdú szóból azt feleli:
- Öljük meg, öljük meg Bíró Szép Annáját,
Diófalevélbe belé es temessük.

Megölték mán szépen Bíró Szép Annáját,
Diófalevélbe bé es temették mán.
Mennek, mendegelnek úti korcsomáig,
Mennek, mendegelnek úti korcsomáig.

Aranyszőrű paripa útra meg van kötve,
Aranyszálú legény benn a korcsomában.
- Gyertek bé, gyertek bé, három vitéz hajdú,
Gyertek bé, gyertek bé, három vitéz hajdú.

Mit csináltatok tük Bíró Szép Annának,
Mit csináltatok tük Bíró Szép Annának?
A legküsebb hajdú szóból azt feleli:
- Két rabló ölte meg Bíró Szép Annáját.

El es mennek oda Bíró Szép Annához,
Ahol megölték mán Bíró Szép Annáját.
- Vedd el magad, hajdú, aranyszőrű lovam,
Innet az Annámtól ingem nem választanak.

Aranyszálú legény magát ott megölte,
Bíró Szép Annáját a karjára vette.
Egyiket temették ótár háta megi,
Másikot temették ótár elejibe.

Egyiken nőtt vala márvány csemetecske,
Másikon nőtt vala arany csemetecske.
Nőttek, nőttek, nőttek a toronyon fejül,
Addig növelkedtek, esszeölelkeztek.

23–27. A hajdúktól meggyilkolt leány

            A legritkább régi stílusú balladatípusaink közé tartozik. Az eddigi gyűjtésekből csak nyolc változatát ismertük, ezek egy aránylag szűk területről, Kolozs, Maros-Torda és Udvarhely megyékből kerültek elő (Vargyas 1976. II: 218). Sorukat 1976-ban Kallós Zoltán gyarapította több klézsei változattal, melyekből egy jelent meg négy újabban felfedezett háromszéki variánssal együtt egy kisebb közleményben (Pozsony 1980). Változatainak csoportját azóta egy újabb esztelneki variánssal sikerült gazdagítanom. A kötetben közölteken kívül még Zabolán, Kiskászonban és Nyújtódon élnek változatai.

            A háromszéki változatokra jellemző a fogalmazás menetének, a balladai történés mozzanatainak megőrzése. Az itteni szövegek indítása eltér az eddig ismert változatok kezdő részétől. Feltűnő mindenekelőtt az, hogy a felső-háromszéki balladákban a hősnő és a hajdúk párbeszédében nem történik említés a távol lévő kedvesről, márpedig a ballada logikája szerint ez a mozzanat, vagyis az elutazás motivációja aligha hiányozhat a szövegből. Nem is hiányzik, csak más módon van jelen. A Fekete-ügy vidéki változatok mindegyike a szerelmes lány ébredésének motívumával kezdődik: a lány álmában meglátta távol lévő kedvesét, s azt mondja el édesanyjának. Az álom elmesélése után következik a hajdúk érkezése.

            A balladával foglalkozó kutatók véleménye szerint a balladát középkori francia (vallon) telepesektől vette volna át a magyarság. Az összehasonlító-történeti kutatások számára még két mozzanatot kell kiemelnem a háromszéki szövegek kapcsán. A francia változatokban sem vesz részt a legkisebb hajdú a gyilkosságban; a hajdúk a kocsmajelenetben lepleződnek le a meggyalázott és meggyilkolt lány kedvese előtt. Ezek a motívumok az eddig közzétett magyar szövegekben nem voltak elég következetesen kidomborítva. A háromszéki balladavariánsok megerősíteni látszanak a kutatók által feltételezett francia–magyar kapcsolatot (Vargyas 1976. II: 212–220).

            Ez a balladatípus is énekeseim passzív repertoárjához tartozik már. Tíz-húsz évvel ezelőtt még a halottvirrasztókon rendszeresen énekelték. Napjainkban csak a legtehetségesebb énekesek ajkán csendül fel egy-egy idősebb halott virrasztóján. Hosszú szövege, régies dallama miatt erősen ki van téve a széttöredezésnek és az elszíntelenedésnek.

(Pozsony 1984: 257–258.)