Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Bíró Szép Anna
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1980
Gyűjtés helye:
Kézdimartonos
Közlő:
Pozsony Ferenc
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 111-112/26. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Borcsa Veron, 62 éves
Szöveg
Milyen álmot láttam, milyen álmot láttam,
Szeretőmről láttam, szeretőmről láttam.
Kimenyek az útra, kimenyek az útra,
Látom, hogy jő három vitéz hajdú.
- Merre mendegéltek, három vitéz hajdú,
Merre mendegéltek, három vitéz hajdú?
- Kidobolt városba, ki Magyarországra,
Kidobolt városra, ki Magyarországra.
- Én es lennék nektek, jaj, útitársatok,
Én es lennék nektek, jaj, útitársatok,
Ha meg nem gyilkoltok, ha meg nem gyaláztok,
Ha meg nem gyilkoltok, ha meg nem gyaláztok.
Leszek én es nektek, jaj, útitársatok,
Ha meg nem gyilkoltok, ha meg nem gyaláztok.
Esküdjetek fel a csóré kardotokra,
Hogy meg nem gyilkoltok, hogy meg nem gyaláztok.
Gyertek bé, gyertek bé, három vitéz hajdú,
Egyetek, igyatok, három vitéz hajdú,
Egyetek, igyatok, három vitéz hajdú,
Amíg felőtözöm, meddig felőtözöm.
Aranypálcikóját a kezibe veszi,
Karikagyűrűjit az ujjába húzza,
Tíz száz új forintját a zsebibe teszi,
Aranypálcikóját a kezibe veszi.
Elérének ők egy sűrű rengetegbe,
A legnagyobb hajdú szóból azt felelte:
- Öljük meg, öljük meg Bíró Szép Annáját,
Öljük meg, öljük meg Bíró Szép Annáját!
A legküsebb hajdú szóból azt feleli:
- Mire esküdtetek, három vitéz hajdú?
Meg sem es gyalázzuk, meg sem es gyilkoljuk,
Meg sem es gyalázzuk, meg sem es gyilkoljuk.
A legnagyobb hajdú nem hallgatott rea,
Bíró Szép Annáját letérdepeltette.
A legnagyobb kardját a szívibe szúrta,
A középső kardját a lábába szúrta.
A lapival s ággal bétakarták szegényt,
A lapival s ággal bétakarták szegényt.
Ott hagyták, ott hagyták Bíró Szép Annáját,
Mentek, mendegeltek félúti kocsmáig.
A legküsebb hajdú szóból azt feleli:
- Ne menjetek bé az úti korcsomába,
Előtte van egy ló arannyal nyergelve,
Aranyköntösös legény mellette sétálgat.
A két nagyobb hajdú nem hallgatott rea,
Csak bémenének az úti korcsomába.
Aranyköntösöd legény meglátta ruhákot:
- Tü öltétek, tü, meg Bíró Szép Annáját!
A legkisebb hajdú szóból azt felelte:
- Nem öltem meg, nem öltem meg Bíró Szép Annáját.
- Akkor gyere vélem, mutasd meg a sírját,
Akkor gyere vélem, mutasd meg a sírját.
Azon helybe vitéz szíven szúrta magát:
- Vérem véreddel egy tisztába folyjon,
Testem a testeddel egy sírban nyugodjon,
Lelkem a lelkeddel mennyországba jusson.
Megjegyzés
23–27. A hajdúktól meggyilkolt leány
A legritkább régi stílusú balladatípusaink közé tartozik. Az eddigi gyűjtésekből csak nyolc változatát ismertük, ezek egy aránylag szűk területről, Kolozs, Maros-Torda és Udvarhely megyékből kerültek elő (Vargyas 1976. II: 218). Sorukat 1976-ban Kallós Zoltán gyarapította több klézsei változattal, melyekből egy jelent meg négy újabban felfedezett háromszéki variánssal együtt egy kisebb közleményben (Pozsony 1980). Változatainak csoportját azóta egy újabb esztelneki variánssal sikerült gazdagítanom. A kötetben közölteken kívül még Zabolán, Kiskászonban és Nyújtódon élnek változatai.
A háromszéki változatokra jellemző a fogalmazás menetének, a balladai történés mozzanatainak megőrzése. Az itteni szövegek indítása eltér az eddig ismert változatok kezdő részétől. Feltűnő mindenekelőtt az, hogy a felső-háromszéki balladákban a hősnő és a hajdúk párbeszédében nem történik említés a távol lévő kedvesről, márpedig a ballada logikája szerint ez a mozzanat, vagyis az elutazás motivációja aligha hiányozhat a szövegből. Nem is hiányzik, csak más módon van jelen. A Fekete-ügy vidéki változatok mindegyike a szerelmes lány ébredésének motívumával kezdődik: a lány álmában meglátta távol lévő kedvesét, s azt mondja el édesanyjának. Az álom elmesélése után következik a hajdúk érkezése.
A balladával foglalkozó kutatók véleménye szerint a balladát középkori francia (vallon) telepesektől vette volna át a magyarság. Az összehasonlító-történeti kutatások számára még két mozzanatot kell kiemelnem a háromszéki szövegek kapcsán. A francia változatokban sem vesz részt a legkisebb hajdú a gyilkosságban; a hajdúk a kocsmajelenetben lepleződnek le a meggyalázott és meggyilkolt lány kedvese előtt. Ezek a motívumok az eddig közzétett magyar szövegekben nem voltak elég következetesen kidomborítva. A háromszéki balladavariánsok megerősíteni látszanak a kutatók által feltételezett francia–magyar kapcsolatot (Vargyas 1976. II: 212–220).
Ez a balladatípus is énekeseim passzív repertoárjához tartozik már. Tíz-húsz évvel ezelőtt még a halottvirrasztókon rendszeresen énekelték. Napjainkban csak a legtehetségesebb énekesek ajkán csendül fel egy-egy idősebb halott virrasztóján. Hosszú szövege, régies dallama miatt erősen ki van téve a széttöredezésnek és az elszíntelenedésnek.
(Pozsony 1984: 257–258.)
Támogatók
Partnerek
