Bíró Szép Anna

Borcsa Anna, 43 éves és Deme Teréz Búza, 53 éves

- Édesanyám, milyen álmot láttam:
Szeretőmet láttam, szeretőmet láttam.
Bíró Szép Annája kiáll a kapuba,
Bíró Szép Annája kiáll a kapuba.

Hát lássa, hogy ott jő három vitéz hajdú.
- Gyertek bé, gyertek bé, három vitéz hajdú.
Hova mentek tük el, három vitéz hajdú,
Hova mentek tük el, három vitéz hajdú?

- Kidobolt városra, ki Magyarországra,
Kidobolt városra, ki Magyarországra.
- Gyertek bé, igyatok, gyertek bé, egyetek,
Jaj, útitársatok én es lennék nektek,

Ha meg nem gyaláztok, ha meg nem gyilkoltok,
Ha meg nem gyaláztok, ha meg nem gyilkoltok.
- Se meg nem gyalázunk, se meg nem gyilkolunk,
Se meg nem gyalázunk, se meg nem gyilkolunk.

- Várjatok, várjatok, három vitéz hajdú,
Bíboros katrincám tegyem elejembe,
Bíboros katrincám tegyem elejembe,
Két karikagyűrűm húzzam az ujjomba.

Két karikagyűrűm húzzam az ujjomba,
Aranypálcikómot vegyem a kezembe.
Útnak indulhatunk, három vitéz hajdú,
Útnak indulhatunk, három vitéz hajdú.

Mennek, mengedélnek, három vitéz hajdú,
A legnagyobb hajdú szóból azt feleli:
- Öljük meg mü, öljük Bíró Szép Annáját,
Öljük meg mü, öljük Bíró Szép Annáját!

A legküsebb hajdú szóból azt feleli:
- Mire esküdtünk meg, három vitéz hajdú?
Se meg nem gyalázzuk, se meg nem gyilkoljuk,
Se meg nem gyalázzuk, se meg nem gyilkoljuk.

Mennek, mendegélnek, három vitéz hajdú,
Mennek, mendegélnek, három vitéz hajdú.
Eltalálnak, jaj, ők egy nagy burkós fához,
Eltalálnak, jaj, ők egy nagy burkós fához.

A legnagyobb hajdú szóból azt feleli,
A legnagyobb hajdú szóból azt feleli:
- Üljünk le, mü, üljünk, Bíró Szép Annája,
Üljünk le, mü, üljünk, Bíró Szép Annája.

Ott mán lepihennek nagy burkus fa alá,
Meggyilkolják, jaj, ők Bíró Szép Annáját.
- Menjünk, mendegéljünk, három vitéz hajdú,
Menjünk, mendegéljünk, három vitéz hajdú.

A legnagyobb hajdú szóból azt feleli:
- Menjünk bé, menjünk bé ebbe korcsomába.
A legkisebb hajdú szóból azt feleli:
- Ne menjünk bé mü, te három vitéz hajdú.

A legnagyobb hajdú szóból azt feleli:
- Menjünk bé, menjünk bé, három vitéz hajdú.
Igyatok, egyetek, három vitéz hajdú.
- Kocsmárosné asszony, csukja be az ajtót!

Ifjú kegyes vitéz szóból azt kérdezi,
Ifjú kegyes vitéz szóból azt kérdezi:
- Merre mendegéltek, három vitéz hajdú,
Bíró Szép Annáját hová tettétek el?

A legküsebb hajdú szóból azt feleli:
- Ingem ne bántsatok, ingem ne bántsatok,
Se meg nem gyaláztam, se meg nem gyilkoltam,
Se meg nem gyaláztam, se meg nem gyilkoltam.

- Meg tudná.-e nekem azt megmutogatni,
Hol van a halála Bíró Szép Annának?
- Hogyne tudnám sírját, vitéz uram, neki,
Jaj, meg én jó szívvel, jöjjön, menjünk ketten.

Mennek, mendegélnek, mennek, mendegélnek,
Mennek, mendegélnek, mennek, mendegélnek.
Megtalálják, jaj, ők Bíró Szép Annáját,
Megtalálják, jaj, ők Bíró Szép Annáját.

Ifjú kegyes vitéz elővette kardját,
Ifjú kegyes vitéz elővette kardját,
Azon percen ő ott szíven szúrta magát,
Amihelyt meglátta Bíró Szép Annáját.

23–27. A hajdúktól meggyilkolt leány

            A legritkább régi stílusú balladatípusaink közé tartozik. Az eddigi gyűjtésekből csak nyolc változatát ismertük, ezek egy aránylag szűk területről, Kolozs, Maros-Torda és Udvarhely megyékből kerültek elő (Vargyas 1976. II: 218). Sorukat 1976-ban Kallós Zoltán gyarapította több klézsei változattal, melyekből egy jelent meg négy újabban felfedezett háromszéki variánssal együtt egy kisebb közleményben (Pozsony 1980). Változatainak csoportját azóta egy újabb esztelneki variánssal sikerült gazdagítanom. A kötetben közölteken kívül még Zabolán, Kiskászonban és Nyújtódon élnek változatai.

            A háromszéki változatokra jellemző a fogalmazás menetének, a balladai történés mozzanatainak megőrzése. Az itteni szövegek indítása eltér az eddig ismert változatok kezdő részétől. Feltűnő mindenekelőtt az, hogy a felső-háromszéki balladákban a hősnő és a hajdúk párbeszédében nem történik említés a távol lévő kedvesről, márpedig a ballada logikája szerint ez a mozzanat, vagyis az elutazás motivációja aligha hiányozhat a szövegből. Nem is hiányzik, csak más módon van jelen. A Fekete-ügy vidéki változatok mindegyike a szerelmes lány ébredésének motívumával kezdődik: a lány álmában meglátta távol lévő kedvesét, s azt mondja el édesanyjának. Az álom elmesélése után következik a hajdúk érkezése.

            A balladával foglalkozó kutatók véleménye szerint a balladát középkori francia (vallon) telepesektől vette volna át a magyarság. Az összehasonlító-történeti kutatások számára még két mozzanatot kell kiemelnem a háromszéki szövegek kapcsán. A francia változatokban sem vesz részt a legkisebb hajdú a gyilkosságban; a hajdúk a kocsmajelenetben lepleződnek le a meggyalázott és meggyilkolt lány kedvese előtt. Ezek a motívumok az eddig közzétett magyar szövegekben nem voltak elég következetesen kidomborítva. A háromszéki balladavariánsok megerősíteni látszanak a kutatók által feltételezett francia–magyar kapcsolatot (Vargyas 1976. II: 212–220).

            Ez a balladatípus is énekeseim passzív repertoárjához tartozik már. Tíz-húsz évvel ezelőtt még a halottvirrasztókon rendszeresen énekelték. Napjainkban csak a legtehetségesebb énekesek ajkán csendül fel egy-egy idősebb halott virrasztóján. Hosszú szövege, régies dallama miatt erősen ki van téve a széttöredezésnek és az elszíntelenedésnek.

(Pozsony 1984: 257–258.)