Bíró Marcsa
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
1. Kihajtottam a libámot a ződ pázsintra,
Odament a bíró fia, s meghajigálta.
2. Ne hajigáld, bíró fia, rongyos libámot,
Hazamegyek, megpanaszolom az apádnak.
3. Adjon Isten, bíró uram, szerencsés jó napot!
Isten hozott, Bíró Marcsa, néked mi bajod?
4. – Meghajigálta a fia rongyos libámot.
– Mit követelsz, Bíró Marcsa, néked megadom.
5. – A zúzáért s a májáért egy véka búzát,
S a táncoló két lábáért két aranyalmát.
6. – Hát a nagy gimbes-gombos,
Galárintos gúnár nyaka, hát az mennyit ér?
– Végy el engem, bíró fia, s nem kell semmi bér!
18. A gúnáros leány (Bíró Marcsa)
Akárcsak az előbbi, ez is egyike a legnépszerűbb balladáinknak. Különösen a gyermekek körében ismert: tankönyveink régóta tartalmazzák, dramatikus feldolgozása pedig iskolai előadásokon gyakran szerepel. Vargyas Lajos összesen 48 lejegyzett variánsáról tudósít (Vargyas, II. 548.). Kibédi variánsai: Ráduly, 44-45. sz. Ebből a 45. sz. az Ötvös Sáráé.
A ballada Ötvös Sára énekrepertoárjában ma is aktív darabnak számít. „Még most is sokszor eldünnyögöm” - mondta. Megtanulásának körülményeit így beszélte el: „Lupényba tanoltam, egy gyalakuti (Gulakuta, Maros megye) asszonytól, valami Katicának hívták, nem tudom, él-e még? Dógoztunk a mezőn, kapáltunk, s akkor énekelte sokszor.” Otthon lábtörlőkötés közben mostanában is gyakran elfújja. „A leánykák is énekeltek eleget, lecke vót nekik az iskolába. Úgy énekelték, abba a dallamba, ahogy én tudom, csak a szavai nem találnak.” Ötvös Sára tehát az unokáival való együtténeklés során nem mondott le a már egyszer elsajátított régebbi szövegről. „Úgy jobban összetalál, ahogy én tudom” - mondta.
A ballada szövege a többszörös újraéneklés során semmit sem változott, a dallama pedig alig. Ez a kiforrott forma nyilván a gyakori éneklés eredménye.
Dallama régi stílusú.
(Ráduly 1979: 127-128.)