Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Bíró Katalina


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1955
Gyűjtés helye: Lészped
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 291-295/90. sz.

Szöveg

Bíró Katalina
Ül vala ablakba,
Varrja vala hímit
Fekete selyemvel,

Tölti tőtelékit
Sűrű könnyeivel.
Csak alátekinte
A búzamezőre.

Hát úgy jőnek, lőnek
Török császár fia
Hat lóval, hintóval,
Hatvan katonával.

Azon ajtón szóla
Török császár fia:
„Honn van-e, honn van-e,
Anyámrúl livendő?”

„Honn vagyok, honn vagyok,
Vejemre livendő.”
„Honn-é a leánya,
Kit nekem igért vót?”

„Honn vagyon, honn vagyon,
Betegágyba vagyon.
Honn vagyon, honn vagyon,
Betegágyba vagyon.”

Bíró Katalina
Ül vala ablakba,
Varrja vala hímit
Fekete selyemvel,

Tölti tőtelékit
Sűrű könnyeivel.
Csak alátekinte
A búzamezőre.

Hát úgy jőnek, lőnek
Török császár fia
Hat lóval, hintóval,
Hatvan katonával.

Azon ajtón szóla
Török császár fia:
„Honn van-e, honn van-e,
Anyámrúl livendő?”

„Honn vagyok, honn vagyok,
Vejemre livendő.”
„Honn-é a leánya,
Kit nekem igért vót?”

„Honn vagyon, honn vagyon,
Nyujtópadon vagyon!
Honn vagyon, honn vagyon,
Nyujtópadon vagyon.”

Bíró Katalina
Ül vala ablakba,
Varrja vala hímit
Fekete selyemvel,

Tölti tőtelékit
Sűrű könnyeivel.
Csak alátekinte
A búzamezőre.

Hát úgy jőnek, lőnek
Török császár fia
Hat lóval, hintóval,
Hatvan katonával.

Azon ajtón szóla
Török császár fia:
„Honn van-e, honn van-e,
Anyámrúl livendő?”

„Honn vagyok, honn vagyok.
Vejemre livendő.”
„Honn-é a leánya,
Kit nekem igért vót?”

„Honn vagyon, honn vagyon,
Főd gyomrába vagyon,
Honn vagyon, honn vagyon,
Főd gyomrába vagyon.”

„Anyám, édesanyám!
Nem adta leányát,
Nem adta leányát
Már az én kezembe,

Adja oda lelkit,
Ajálja Istennek;
Testit adja ide,
Ide a kezembe!”

„Jere, vejem fiam,
Vidd el leányomat,
Legyen már a tiéd,
Halálig a tiéd.

Bíró Katalina,
Már édes leányom!
Állj elé, állj elé,
Hogy vigyen el téged,

Hogy vigyen el téged
Török császár fia.”
„Anyám, édesanyám,
Kinek ajált ingem

Idegen országra,
Hogy ne legyen anyám?”
„Leszek neked anyád,
Török császár fia!”

Bíró Katalina
Akkor sírni foga,
És fel fogott ülni
Abba nagy hintóba

Elvitték, elvitték
Bíró Katalinát,
Bíró Katalinát
Idegen országra.


Megjegyzés

Az akarata ellenére férjhez kényszerített, eladott leány tragikus története gyakori magyar, sőt Európa-szerte általánosan ismert balladai motívum. Az újabb kutatások szerint alkalmasint a francia folklórból magyarba átkerült középkori szerzemény. A tőlünk itt közzétett 35 versszakos klézsei változat a közelebbről Faragótól közreadott másik klézsei változattal együtt a balladának eddig ismert legterjedelmesebb, legteljesebb változatai közé tartozik. A gyűjtő még két változatát jegyezte le Klézsén és egy másikat (Langos Szép Ilona) ismer Bogdánfalváról.

Domokos, MM. 262. — Csanádi—Vargyas 453—64. — Faragó, Jávorfa-muzsika 195—202. — Leader 148—78. — Ortutay—Kriza 741—2.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 631-632.)