Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Bíboros Péterné


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1958
Gyűjtés helye: Ránapataka
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 341–344/106. sz.

Dallam



Szöveg

„Elmegyek, elmegyek
Bé Törökországba,
Legküsebb lányomnak
Látogatására.

Azt hallottam róla:
A szegényt nem szánja,
Menyek kapujába,
Ülök hídfájára.”

Odajön, odajön
Egy asztalinassa.
„Eredj, asztalinas,
Mondjad asszonyodnak,

Adj egy pohár vizet,
Egy darab kenyeret,
Pohár vize mellett
Egy falat kenyeret.”

„Asszonyom, asszonyom,
Nagyságos ténsasszony!
Szegény kódus asszony
Mind azt mondogatja,

Adj egy pohár vizet,
Egy darab kenyeret,
Pohár vize mellett
Egy falat kenyeret.”

„Eredj, asztalinas,
Hozd bé azt az asszonyt,
Vesd bé a pincébe,
Pince fenekibe,

Hogy a kígyók s békák
Mind markodják össze,
Hogy a kígyók s békák
Mind markodják össze!

Én pohár vizemet
Öntözöm a fődre,
Falat kenyeremet
Vetem a kutyának.”

„Eljöttem, eljöttem
Bé Törökországba,
Legküssebb lányomnak
Látogatására.

Azt hallottam róla:
A szegényt nem szánja,
Azt hallottam róla,
A szegényt nem szánja,

Hogy a pohár vizit
Öntözi a fődre,
S a falat kenyerit
Veti a kutyának.”

„Nagyságos ténsasszony!
Szegény kódusasszony,
Szegény kódusasszony
Mind azt fujdogálja:

Eljöttem, eljöttem
Bé Törökországba,
Legküssebb lányomnak
Látogatására.

Azt hallottam róla:
A szegényt nem szánja,
Menyek kapujába,
Ülök hídfájára.

Ő a pohár vizit
Öntözi a fődre,
S a falat kenyerit
Veti kutyájának.”

„Eredj, asztalinas,
Hozd bé azt az asszonyt,
Hogy kérdjük meg tőle,
Hogy ő hova való.”

„Hova való vagy te,
Szegény koldus asszony?”
„Bíborosfalusi,
Nagyságos ténsasszony,

Bíboros Péternek
Hites felesége.
Maga hová való,
Nagyságos ténsasszony?”

„Bíborosfalusi,
Szegény kódusasszony,
Bíboros Péternek
Legküssebbik lánya.

Anyám, édesanyám,
Kendnek adom én most
Hat pej paripámat,
Hat pej lovam mellett
Egy bádog hintómat.”

„Verje le a kehe
Hat pej paripádat,
Egye meg a rozsda
A bádog hintódat,

Ha nem érdemlettem
Egy pohár vizedet,
S pohár vized mellett
Falat kenyeredet.”



Megjegyzés

A gazdag asszony leányát koldusasszony képében meglátogató és kegyetlenül fogadott anya balladájának változatai csak Erdélyből ismeretesek. Az eddig előkerült csíki és udvarhelyszéki változatok közé mind terjedelemre, mind a balladai előadás szépségére
nézve méltán csatlakozik az itt közölt két gyimesvölgyi változat.

Ortutay, SzNb. 301. — Solymossy: MNépr.2 III, 95—6.— Csanádi—Vargyas 465—6. — Leader 303—7. — Ortutay—Kriza 745.

Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 633.)