Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A gyermekgyilkos anya

Berik Náni


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Székelykeresztúr
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 278-279/106. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Berik Náni kiment az erdőbe,
Lefeküdt a zöld fűbe.
Egyet-kettőt kiáltottam neki:
– Kelj fel, Náni, mert meglát valaki!

2. Náni felkelt s bement a csárdába,
Kilenc csendőr nyomba’ ment utána.

3. Berik Náni kiment a piacra,
Három zsemlét szorít a markába.
Három zsemlét kilencfelé töré:
– Tessék, csendőr, Berik Náni vevé.1

4. Berik Náni piros pántlikája.
– Tedd el, Náni, a ládafiába!
Tedd el, Náni, a ládafiába:
Jó lesz még a leányod hajába.

5. Berik Náni t hat csendőr kíséri:
Édesanyja az ablakból nézi.
– Ne nézd, anyám, az bús életemet:
Mind rózsámért szenvedem ezeket.

6. Berik Nina [!] lila szín kendeje
Megakadt a börtön ajtajába.
– Csendőr urak, legyenek szívesek:
Akasszák ki lila szín zsebkendőm.



Megjegyzés

1. Az eredetiben három perecnek kilenc felé törése állhatott. Szabolcs-, Bihar-, Heves megyékben s a Nagykunságban nagy mesterségnek tartják a három perecnek kilenc felé törését; úgy hogy e balladában a három perec széttörése a lány szilaj jellemét festi. Lásd Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt, I. 223. l.

(Kanyaró 2015: 278.)

 

106. Berik Náni (Székelykeresztúr)
Lelőhely: EA 2276: 125. lap, 80. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. – A ballada eredeti lejegyzése nem került elő.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 664.)