Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A gyermekgyilkos anya

Berek Náni


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Marosvásárhely
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 277-278/105. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Berek Náni kimegy az erdőre,
Lefekszik a zöld erdő szélibe.
Egyet-kettőt kiáltottam néki:
Kelj fel, Náni, mert meglát valaki!

2. Felkél Náni, bemegy a csárdába:
– Korcsmárosné, csaplárosné, hallja!
Száz icce bort tegyen az asztalra!
Száz icce bort, száz szál gyertyát mellé,
Hogy igyék a szegény zsandárlegény.

3. Berek Náni kimegy a piacra,
Három zsemlét szorított markába.
Három zsemlét kilenc felé törte:
– Tessék, zsandár, Berek Náni vette.

4. Berek Náni vasra van már verve,
Kilenc zsandár kíséri tömlöcbe.
Berek Náni, hát nem fáj a szíved,
Hogy három gyermekedet megölted? ||

5. Dehogy nem fáj, majd még meg is hasad;
Kiért holtig zügetem[!] a vasat.1



Megjegyzés


A két utolsó sort így is dalolják:

Dehogy nem fáj, majd még meg is reped,
Kiért holtig zörgetem a rezet.

Teljesebb, de szintén romlott változatát ez elterjedt népballadának lásd Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. I. 222–224. lapján Szabolcsból közölve Bereg Náni címmel. (A 4–7-ik strófa valami katonadalból tévedhetett oda.) Úgy látszik, Szabolcs vidéke lehetett Bereg Náni szülőhazája. Míg a hozzá közel álló Szabó Örzse a Göcsejben s Szabó Vilma inkább a székelyek közt ismeretes. Azt, hogy mindkettőt mely vidék költötte, nehéz volna hitelesen eldönteni.

(Kanyaró 2015: 278.)

105. Berek Náni (Marosvásárhely)
Lelőhely: EA 2276: 123–124. lap, 79. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. – A ballada eredeti lejegyzését nem ismerjük.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 664.)