Címek

1 a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Évek

1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen

Helymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

Névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

III. Új balladák

Be sem léptem a közkórház kapuján

Gyűjtő: Pozsony Ferenc

Gyűjtés ideje: 1979

Gyűjtés helye: Gelence

Közlő: Pozsony Ferenc

Közlés ideje: 1984

Megjelenés helye: Pozsony 1984: 209-210/112. sz.

Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Német Mózes, 66 éves

Dallam

Szöveg

Be sem léptem a közkórház kapuján,
Már a kapus mutassa az irodát:
- Jobbra tessék, ott írják be a nevét,
A hatosba készítik a fekhelyét.

Be sem értem a hatos számú szobába,
Minden beteg orcáját rám fordítja.
Kíváncsian kérdezik, hogy mi bajom,
Jaj Istenem, azt még magam sem tudom.

Sárgarigó szépen fütyöl hajnalba,
Szegény legény a vaságyon hallgatja.
Kelj fel, beteg, szedd essze a resztungot,
Kilenc óra, vizitre kell rukkolnod.

Kilenc óra, csengetnek a vizitre,
Fogolyán úr siet az emeletre,
Felveszi a fehér vizitkabátját,
Úgy hallgassa minden beteg panaszát.

- Adjon Isten, Fogolyán úr, jó napot!
- Adjon Isten, barna kislány, mi bajod?
- Fogolyán úr, az lenne a kérésem,
A hatosból a babámat kikérem.

Hat ablaka van a műtőszobának,
Ahol minden beteget óperálnak.
Hej de keservesen sírnak szegények,
Mikor a műtőasztalra kerülnek.

Csulak doktor előszedi műszerét,
Fogolyán úr elvégzi a műtétjét,
Csulak doktor előszedi műszerét,
Fogolyán úr elvégzi a műtétjét.

Mikor vége van az óperálásnak,
A beteget felteszik a hordágyra.
S vigyázzatok az óperált betegre,
Nehogy szegény elaludjon örökre.

Veszek lovat tizenkettőt, feketét,
Felszántatom a közkórház elejét.
Vetek bele piros szegfűt, rezedát,
Hadd szagoljon minden beteg egyformát.

Elbúcsúzom fűtől-fától, virágtól,
Elbúcsúzom, Fogolyán úr, magától.
Azután a kedves nővér magától,
Utoljára a szakácsné magától.

Megjegyzés

111–112. Kórházban

A legújabban elterjedt új stílusú balladáinkhoz tartozik. Háromszéke is az első világháború utáni években terjedtek el változatai. A balladákban szereplő közismert nevek is ezt támasztják alá. Napjainkban is népszerűségnek örvendenek. Legújabb hazai kiadványaink is széles körű elterjedtségét jelzik (Albert–Faragó 1973, 259–267. sz., Ráduly 1975, 153. sz., valamint Bura 1978, 113–117. sz.). Az alábbiakban még egy töredékes változat dallamát (111j) közöljük:

(Pozsony 1984: 268.)