Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

III. Új balladák » Halottbúcsúztató

Bartha Jula szomorú búcsúztatója


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Várfalva
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 487-490/294. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. De szomorú menyegző ez,
Mikor a lány így megy férjhez,
Amint Barta Jula megyen,
Hogy lakhelye a sír legyen.

2. Ott van minden hozománya:
Szemfedele és párnája.
Szomorú dal zeng felette,
Mert a halál eljegyezte.

3. Egy jó család szép virága
Koporsóba van bezárva;
Ejtsetek rá egy pár könnyet,
Úgy se látjátok meg többet.

4. Porba hull a virág szirma,
Ég felé száll az illatja:
Jula is elmegy pihenni,
Oda, ahol nem fáj semmi.

5. De szép lelke menyben van már,
Hol rá örök boldogság vár.
Onnan az égből szelleme
Búcsúszókat hinteget le.

6. Édesapám, édesanyám,
Ó, de jók voltatok hozzám!
Egyik ölelt, másik csókolt,
Rövid éltem boldogság volt.

7. Ó, mióta hervadoztam,
Hogyha nektek bút okoztam,
Bocsássatok meg most nekem,
Úgyis rövid volt életem.

8. Jó szülők, Isten veletek!
Köszönöm, hogy szerettetek.
Isten áldjon, Isten óvjon,
Fogadjátok búcsúcsókom!

9. Jó testvérek, Miklós, Dani,
Csak azt kívánom mondani
Utoljára én most nektek,
Hogy a sírban is szeretlek.

10. Hogyha Julátok sírhalmát
Nemsokára felhantolják,
Ültessetek rá virágot:
Testvéretek is virág volt.

11. Virág voltam, elhervadtam,
Testvérimtől elszakadtam.
A mennyből is azt kívánom:
Jó testvérek, Isten áldjon!

12. Közel s távoli rokonok,
Keresztszülők, jó szomszédok,
Köszönöm, hogy szerettetek:
Isten hozzátok s veletek!

13. Kik halotti menyegzőmre
Eljöttetek, és könnyezve
Álljátok körül koporsóm:
Szálljon rátok is áldásom!

14. Te szentegyház, drága hajlék,
Ahol nemrég konfi rmálék:
Kívánom, hogy virágozzál,
Állj fenn, míg a világ fennáll.

15. Légyen béke kebeledben,
Tornyodban, kerítésedben
Adjon enyhet ima, ének
Minden keresztény híveknek.

16. Tisztelt lányok és vendégek,
Húsvétot nem érhetém meg;
Nem hull rám rózsavíz-harmat:
Öntözzétek sírhalmomat!

17. Szerettem az ifjúságot
És az igaz barátságot:
Ifjúság, virágos élet,
Isten hozzád, Isten véled!

18. Barta Jula, Isten veled!
Találj egy dicsőbb életet.
Legyen puha síri ágyad,
Legyen szép, virágos álmad!



Megjegyzés

 Tekintve a számos székely balladát, melyek halotti búcsúztató módjára készültek, helyénvalónak látszott egy mostani búcsúztatót is bemutatni gyűjteményünkben. Rendesen a mesterek mesterei ezeknek, és sok helyt ma is kedvelik, bár az egyház már a XVIII. sz[ázad]ban erős tilalmat bocsát ki a búcsúztatók és a templomban való ritmizálás szokása ellen.

(Kanyaró 2015: 490.)

294. Bartha Jula szomorú búcsúztatója (Várfalva)
Lelőhely: EA 2276: 339–340. lap, 267. sz. Ismeretlen kéz írása Kanyaró Ferenc autográf javításaival. Feltehetően ez volt a siratóének eredeti lejegyzése.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 776.)