Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Barna Jancsi
Gyűjtő:
Ráduly János
Gyűjtés ideje:
1974-08-10
Gyűjtés helye:
Kibéd
Közlő:
Ráduly János
Közlés ideje:
1979
Megjelenés helye:
Ráduly 1979: 96–97/ 42. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Majlát Józsefné Ötvös Sára, Kibéd
Szöveg
1. Barna Jancsit arra kérte babája,
Az anyjába éles kését beszúrja.
Ki is vitte ződ erdőnek széllébe,
S élles kését beleszúrta szívébe.
2. Véres lett a Barna Jancsi gyolcs inge,
Nincsen néki, aki mossa fehérre.
Mosd ki, babám, ingem, gagyám fehérre,
Holnap menyek csendbiztos úr elébe.
3. – Adjon isten, csendbiztos úr, jó napot!
– Adjon isten, Barna Jancsi, mi bajod?
– Csendbiztos úr, bánat nyomja szívemet,
Csendbiztos úr, az anyámat megöltem.
4. – Ó, te Jancsi, ezt mért cselekedted,
Hogy egy lányért az anyádot megölted?
– Csendbiztos úr, ő volt az ellenségem,
Ez a kislány se legyen feleségem?
5. Túl a vizen faragják már azt a fát,
Amelyikre Barna Jancsit akasszák.
Fújja ja szél gyolcs ingét és gagyáját,
Odahaza más öleli babáját.
Megjegyzés
Az anyagyilkos fiú (Barna Jancsi)
Vargyas Lajos szerint „a legújabb időben kedveltté vált és elterjedt ballada”. Az egész magyar nyelvterületen ismerik, lejegyzett változatainak száma 138 (Vargyas, II. 770–771.). Sperődinél még nincs nyoma. Új kibédi változatok: Ráduly, 115–116. sz. és 178–179. sz.
Ötvös Sára az éneket mindössze 10–12 évvel ezelőtt tanulta. „Az onokáim énekelték örökké, úgy tanolták valakitől a faluba, vagy az iskolába. Akartam, hogy tanoljam meg, de eleinte nem bírtam minden szókot összerakni. Most már én is tudom az egészet.” Az ének valóban 25–30 évvel ezelőtt honosodott meg Kibéd népköltészetében, a gyermekek körében ma is nagyon népszerű, gyakran éneklik. Ötvös Sára is kedveli: „El-eldúdolom, mikor eszembe jut. Most elkerültek az onokáim iskolába, s kevesebbet énekelek.”
Lényeges változtatásokat nem végzett Ötvös Sára a szövegen. Az első versszaknak ezt a sorát: Az anyjába élles kését beszúrja, így variálta: Hogy az anyját tegye a másvilágra. Ez a megfogalmazás a gyakoribb a kibédi változatokban. A 3. és 4. versszakban a csendbiztos helyett őrmestert mond, az utolsó versszakban pedig a szórenden változtatott: Túl a vízen faragják már azt a fát helyett Túl a vizen faragják azt a fát alakot használt.
A dallam azonos a Szabó Gyula (39.) dallamával.
(Ráduly 1979: 136.)
Támogatók
Partnerek
