Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Balog Józsi


Gyűjtő: Rédiger Ödön
Gyűjtés ideje: ismeretlen
Gyűjtés helye: Szabéd
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 456-457/276. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Dimény Mózesné Szabó Anna, 69 éves



Szöveg

1. Balog Józsi mit gondoltál,
Mikor a sóra indultál?
– Én egyebet nem gondoltam:
Szerencsés útra indultam.

2. Szilvafák alatt feküdtem,
Három medvével küszködtem.
Letörött a csűrem szarva
A véletlen halálomra.||

3. Megjelenté halálomat
A véletlen halálomat.1

4. Balog Ferencn’ édesanyám!
Jobb lett volna kis koromba
Zártál volna koporsómba.
Szíved most nem volna búba.

5. Kicsi öcsém azt mondotta:
Szóljak bár csak egyet hozza.
Kicsi öcsém, nem szólhatok.
Mert sok fegyver között vagyok.

6. Minden ember megengedett,
A főispán2 nem engedett.
Neki is van még gyermeke:
Juttassa az Isten erre!

7. A plájások3 útok szélin,
Vér buzog fel a föld színin.
Ha kérdik, hogy micsoda vér,
Mondjátok meg: ártatlan vér.



Megjegyzés

 Kriza a Vadrózsákban (107, 108, 530, 531. l.) három zavaros töredékben közli, bár nagyon elterjedt nótának mondja. Szabédon 2-ik változatunkat már a 40-es évek elején énekelték. A homályos eset valami kincstári eset megtorlása volt, amit ma só-jövedéki visszaélésnek keresztelnének fi náncaink. Úgy látszik első változatunkból, mely a legépebben maradt fenn, hogy az apa maga küldte határőr fi át az ingyennek tartott sóra, s a kegyetlen tisztek példaadás végett főbe lövették. Morvay Győző sejtelmes magyarázata szerint: sorra, sorozásra ment Balogh József.1
 Az éneklő Szabó Anna második változatunkat felforgatott rendben énekelte. Ki is hagytam az 5-dik szak e furcsa bővítését: „A főespán megengedett, Felesége nem engedett.”
 E változat 4. és 6. szaka Tamás Rózsi befejezésére emlékeztet. Gyulai Pál, ki ezt Kidén találta, nem érti meg az ott említett „három szilvafát”. E szilvafák is valószínűleg Balogh Jóskánk tól zavarodtak a kidei balladába.2

1. Válogatott magyar népballadák, 58. l.
2. M. Népkölt. Gyűjt. I. 200–201. és 568. Kriza: Vadrózsák, 530–531. l.

(Kanyaró 2015: 457.)

276. Balog Józsi (Szabéd)
Lelőhely: KANYARÓ Ferenc 1909: 335–336. lap
 Balog Józsi balladáját Kanyaró Ferenc az Erdélyi Múzeum 1909-es évfolyamában tette közzé. Közlésében a ballada szövegén keveset változtatott, a struktúráját viszont teljesen átformálta. Nemcsak azzal, hogy másképpen tagolta versszakokra a balladát, mint ahogy azt a ballada lejegyzője, Rédiger Ödön tette, de a szövegrészek egymásutánját is megváltoztatta. Erre a műveletre indíttatást kaphatott a szabédi változat társaságában közölt medeséri variáns láttán. Eljárását nem titkolta: a ballada után következő magyarázatban jelzi, hogy „az éneklő Szabó Anna ” „felforgatott rendben énekelte” a balladát. Az alábbiakban Rédiger Ödön eredeti lejegyzésének szövegét szögletes zárójelbe tett szaggatott vonalak segítségével tagoljuk a Kanyaró-publikációnak megfelelően, a jobb oldali számok a strófák sorrendjét jelzik.

276.1. A ballada eredeti lejegyzése Rédiger Ödön kézírásában: MUEKvGyLtár 50. csomag. (Rédiger Ödön szabédi gyűjtése, é. n.)

Balog Józsi

Szilvafák alatt feküttem,                        2.
Három medvével küzkettem küzködtem
Letörött a csürem szarva
A véletlen halálomra:
[---------------------------]
Megjelenté halálomat,                        3.
A véletlen halálomat.
[---------------------------]
Balog Józsi mit gondoltál,                        1.
Mikor a sóra indultál.
Én egyebet nem gondoltam,
Szerencsétlen utr’ indultam. Szerencsés útra indultam
[---------------------------------]
Balog Ferenc édes apám, [ezt a sort Kanyaró kihagyta]
Balog Ferencné édes Ferencn’édes anyám                        4
Jobb lett volna kiskoromba
Zártál volna koporsómba,
Szived most nem volna búba.
[---------------------------------]
Minden ember megengedett,                        6.
A főispán nem engedett.
A főispán megengedett,
Felesége nem engedett.[Ezt a két sort Kanyaró kihagyta. Közleményében is jelezte e sorok elhagyását.]
Neki is van négy gyermeke:
Juttassa az isten erre.
[----------------------------------]
Kicsi öcsém azt mondotta,                        5.
Szóljak bárcsak egyet hozza.
Kicsi öcsém nem szolhatok
Mer sok fegyver között vagyok.
[-----------------------------------]
A plájások utak szélin                        7.
Vér búzog fel a főd földszínin.
Ha kérdik, hogy micsoda vér:
Mondjátok meg, ártatlan vér.

 A gyűjtő utólag tintával a vers mellé ezt jegyezte: „Ezt 1843-44-ben énekelték az öregasszony gyermekkorában.” Ugyanezen az oldalon a gyűjtő üzenete Kanyaró Ferencnek: „Letisztázva küldöttem volna, de tudva, hogy a tanár úr így szereti, inkább nem tettem.”

276.2. A ballada másolata é. n., gy. n.: AKKvár–MsU 2293: 70–71. lap. Kanyaró Ferenc kézírása. – Ez a másolat átmenetet képez a Rédiger -lejegyzés és a ballada közölt szövege között. Kanyaró már strófákra tagolta a balladát, kihagyott vagy átírt egy-két sort a helyszínen lejegyzett szövegből, de még az eredeti sorrendben következnek az egyes szövegrészek. Ebből a másolatból még nem törölte azt a két sort, melyet érthetetlenségük miatt kihagyott a publikált szövegből.

Szilvafák alatt feküdtem,
Három medvével küzködtem.
Letörött a csűrem szarva
A véletlen halálomra.

Megjelenté halálomat,
A véletlen halálomat.

Balogh Józsi mit gondoltál,
Mikor a sóra indultál?
Én egyebet nem gondoltam:
Szerencsés útra indultam. Szerencsétlen útr’ indultam

Balog Ferenc édes apám [kihagyott sor]
Balog Ferencn’ édes Ferencné édes anyám!
Jobb lett volna kis koromba
Zártál volna koporsómba
Szived most nem volna búba.

Minden ember megengedett
A főispán nem engedett!
A főispán megengedett,
Felesége nem engedett.
Neki is van még gyermeke:
Juttassa az isten erre!

Kicsi öcsém azt mondotta:
Szóljak bár csak egyet hozza.
Kicsi öcsém, nem szólhatok,
Mert sok fegyver között vagyok.

A plájások utok szélin,
Vér buzog fel a föld színin.
Ha kérdik, hogy micsoda vér,
Mondjátok meg: ártatlan vér.

(Szabéd)

Kanyaró megjegyzése: „1843-44-ben még énekelték Szabédon e balladát.”

276.3. A ballada nyomtatásban másodszor: KANYARÓ Ferenc–RÉDIGER Ödön–OLOSZ Katalin 2009: 71–72/12. sz. és 158–161/12. sz.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 758–760.)