Balog Józsi

Dimény Mózesné Szabó Anna, 69 éves

1. Balog Józsi mit gondoltál,
Mikor a sóra indultál?
– Én egyebet nem gondoltam:
Szerencsés útra indultam.

2. Szilvafák alatt feküdtem,
Három medvével küszködtem.
Letörött a csűrem szarva
A véletlen halálomra.||

3. Megjelenté halálomat
A véletlen halálomat.1

4. Balog Ferencn’ édesanyám!
Jobb lett volna kis koromba
Zártál volna koporsómba.
Szíved most nem volna búba.

5. Kicsi öcsém azt mondotta:
Szóljak bár csak egyet hozza.
Kicsi öcsém, nem szólhatok.
Mert sok fegyver között vagyok.

6. Minden ember megengedett,
A főispán2 nem engedett.
Neki is van még gyermeke:
Juttassa az Isten erre!

7. A plájások3 útok szélin,
Vér buzog fel a föld színin.
Ha kérdik, hogy micsoda vér,
Mondjátok meg: ártatlan vér.

 Kriza a Vadrózsákban (107, 108, 530, 531. l.) három zavaros töredékben közli, bár nagyon elterjedt nótának mondja. Szabédon 2-ik változatunkat már a 40-es évek elején énekelték. A homályos eset valami kincstári eset megtorlása volt, amit ma só-jövedéki visszaélésnek keresztelnének fi náncaink. Úgy látszik első változatunkból, mely a legépebben maradt fenn, hogy az apa maga küldte határőr fi át az ingyennek tartott sóra, s a kegyetlen tisztek példaadás végett főbe lövették. Morvay Győző sejtelmes magyarázata szerint: sorra, sorozásra ment Balogh József.¹
 Az éneklő Szabó Anna második változatunkat felforgatott rendben énekelte. Ki is hagytam az 5-dik szak e furcsa bővítését: „A főespán megengedett, Felesége nem engedett.”
 E változat 4. és 6. szaka Tamás Rózsi befejezésére emlékeztet. Gyulai Pál, ki ezt Kidén találta, nem érti meg az ott említett „három szilvafát”. E szilvafák is valószínűleg Balogh Jóskánk tól zavarodtak a kidei balladába.²

1. Válogatott magyar népballadák, 58. l.
2. M. Népkölt. Gyűjt. I. 200–201. és 568. Kriza: Vadrózsák, 530–531. l.

(Kanyaró 2015: 457.)

276. Balog Józsi (Szabéd)
Lelőhely: KANYARÓ Ferenc 1909: 335–336. lap
 Balog Józsi balladáját Kanyaró Ferenc az Erdélyi Múzeum 1909-es évfolyamában tette közzé. Közlésében a ballada szövegén keveset változtatott, a struktúráját viszont teljesen átformálta. Nemcsak azzal, hogy másképpen tagolta versszakokra a balladát, mint ahogy azt a ballada lejegyzője, Rédiger Ödön tette, de a szövegrészek egymásutánját is megváltoztatta. Erre a műveletre indíttatást kaphatott a szabédi változat társaságában közölt medeséri variáns láttán. Eljárását nem titkolta: a ballada után következő magyarázatban jelzi, hogy „az éneklő Szabó Anna ” „felforgatott rendben énekelte” a balladát. Az alábbiakban Rédiger Ödön eredeti lejegyzésének szövegét szögletes zárójelbe tett szaggatott vonalak segítségével tagoljuk a Kanyaró-publikációnak megfelelően, a jobb oldali számok a strófák sorrendjét jelzik.

276.1. A ballada eredeti lejegyzése Rédiger Ödön kézírásában: MUEKvGyLtár 50. csomag. (Rédiger Ödön szabédi gyűjtése, é. n.)

Balog Józsi

Szilvafák alatt feküttem,                        2.
Három medvével küzkettem ^küzködtem
Letörött a csürem szarva
A véletlen halálomra:
[---------------------------]
Megjelenté halálomat,                        3.
A véletlen halálomat.
[---------------------------]
Balog Józsi mit gondoltál,                        1.
Mikor a sóra indultál.
Én egyebet nem gondoltam,
Szerencsétlen utr’ indultam. ^{Szerencsés útra indultam}
[---------------------------------]
Balog Ferenc édes apám, _{[ezt a sort Kanyaró kihagyta]}
Balog Ferencné édes ^{Ferencn’édes} anyám                        4
Jobb lett volna kiskoromba
Zártál volna koporsómba,
Szived most nem volna búba.
[---------------------------------]
Minden ember megengedett,                        6.
A főispán nem engedett.
A főispán megengedett,
Felesége nem engedett._{[Ezt a két sort Kanyaró kihagyta. Közleményében is jelezte e sorok elhagyását.]}
Neki is van négy gyermeke:
Juttassa az isten erre.
[----------------------------------]
Kicsi öcsém azt mondotta,                        5.
Szóljak bárcsak egyet hozza.
Kicsi öcsém nem szolhatok
Mer sok fegyver között vagyok.
[-----------------------------------]
A plájások utak szélin                        7.
Vér búzog fel a főd ^földszínin.
Ha kérdik, hogy micsoda vér:
Mondjátok meg, ártatlan vér.

 A gyűjtő utólag tintával a vers mellé ezt jegyezte: „Ezt 1843-44-ben énekelték az öregasszony gyermekkorában.” Ugyanezen az oldalon a gyűjtő üzenete Kanyaró Ferencnek: „Letisztázva küldöttem volna, de tudva, hogy a tanár úr így szereti, inkább nem tettem.”

276.2. A ballada másolata é. n., gy. n.: AKKvár–MsU 2293: 70–71. lap. Kanyaró Ferenc kézírása. – Ez a másolat átmenetet képez a Rédiger -lejegyzés és a ballada közölt szövege között. Kanyaró már strófákra tagolta a balladát, kihagyott vagy átírt egy-két sort a helyszínen lejegyzett szövegből, de még az eredeti sorrendben következnek az egyes szövegrészek. Ebből a másolatból még nem törölte azt a két sort, melyet érthetetlenségük miatt kihagyott a publikált szövegből.

Szilvafák alatt feküdtem,
Három medvével küzködtem.
Letörött a csűrem szarva
A véletlen halálomra.

Megjelenté halálomat,
A véletlen halálomat.

Balogh Józsi mit gondoltál,
Mikor a sóra indultál?
Én egyebet nem gondoltam:
Szerencsés útra indultam. ^{Szerencsétlen útr’ indultam}

Balog Ferenc édes apám _{[kihagyott sor]}
Balog Ferencn’ édes ^{Ferencné édes} anyám!
Jobb lett volna kis koromba
Zártál volna koporsómba
Szived most nem volna búba.

Minden ember megengedett
A főispán nem engedett!
A főispán megengedett,
Felesége nem engedett.
Neki is van még gyermeke:
Juttassa az isten erre!

Kicsi öcsém azt mondotta:
Szóljak bár csak egyet hozza.
Kicsi öcsém, nem szólhatok,
Mert sok fegyver között vagyok.

A plájások utok szélin,
Vér buzog fel a föld színin.
Ha kérdik, hogy micsoda vér,
Mondjátok meg: ártatlan vér.

(Szabéd)

Kanyaró megjegyzése: „1843-44-ben még énekelték Szabédon e balladát.”

276.3. A ballada nyomtatásban másodszor: KANYARÓ Ferenc–RÉDIGER Ödön–OLOSZ Katalin 2009: 71–72/12. sz. és 158–161/12. sz.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 758–760.)