Bakony erdő gyászba van
Simonfi Dezsőné Madaras Zsuzsa, 69 éves
Bakony erdő gyászba van,
Bakony erdő gyászba van,
Rózsa Sándor ágyba van,
Rózsa Sándor ágyba van.
Rózsa Sándor bújába,
Rózsa Sándor bújába
Beugrik a csárdába,
Beugrik a csárdába.
– Csaplárosné, édesem,
Csaplárosné, édesem,
Van-e bora mézesen,
Van-e bora mézesen?
– Van egy kevés, de nem jó,
Van egy kevés, de nem jó,
Nem betyároknak való,
Nem betyároknak való.
– Nem vagyunk mi betyárok,
Nem vagyunk mi betyárok,
Sem havasi zsiványok,
Sem havasi zsiványok.
Nem bántjuk mi ja szegényt,
Nem bántjuk mi ja szegényt,
Csak a nagygazda-legényt,
Csak a nagygazda-legényt.
Még azokat sem bántjuk,
Még azokat sem bántjuk,
Becsületre tanítjuk,
Becsületre tanítjuk.
82–83. Nem bántjuk mi a szegényt. I–II.
Közismert ballada ma is Kibéden. Lakodalomban, mulatozás közben gyakran éneklik. A fiatalabb nemzedék is tudja, így akárhány változatban is gyűjthető. Seprődi gyűjteménye is tartalmazza (Seprődi, 1974: 426; ESzD: 70.). Mindkét dallam műzenei eredetű. A 82. sz. változat énekese Rózsa Sándor nevéhez kapcsolta a történetet, míg a 83. sz. változatban nincs is megnevezett betyárhős. A név hozzákapcsolása tehát esetleges.
(Ráduly 1975: 183.)