Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

Bajka Sándor


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Várfalva
Közlő: Olosz Katalin
Közlés ideje: 2015
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 567/376. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Jaj, de széles, jaj, de hosszú az az út,
Amelyiken Bajka Sándor elindult.
Lépett egyet, lépett kettőt, megállott,
Keresztanyja udvarára beszállott.

2. Adjon Isten, keresztanyám, jó estét!
– Adjon Isten, keresztfiam, szerencsét!
– Ne kívánjon, keresztanyám, szerencsét:
Még az éjjel kendbe vágom a fejszét.

3. Újtordában kifaragták azt a fát,
A melyikre Bajka Sándort akasszák.
– Jertek, lányok, nézzük az ő halálát,
Kilenc hóhér hogy vágja el a nyakát.



Megjegyzés

376. Bajka Sándor (Várfalva)
Lelőhely: EA 2276: 174. lap, 120/I. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.
 Kanyaró a 120. szám alatt három különböző helységben – Várfalván, Kercseden, illetve Séllyében – gyűjtött változatát közli a balladának. A balladákat nem írta le egészen, csak az eltérő részt közölte azzal a megjegyzéssel, hogy mindháromban az „Első strófa mint az 1-ső [nálunk a 379. számú, sepsikőröspataki], második str. mint a 2-ik [nálunk a 375. számú, bágyoni] balladában”. Gyűjteményünkbe a hivatkozott kiegészítéssel vettük fel a várfalvi balladát.

376.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 18. csomag. (Székely népdalok című füzet IV. számú adata) Ismeretlen gyermekkéz írása. (Felső indexben ezúttal azokat az eltéréseket jelöljük, melyek a sepsikőröspataki, illetve bágyoni változatból kölcsönvett strófákban szerepelnek)

Bajka Sándor

1. Jaj bekeskeny, jaj beszéles az az út Jaj, de széles, jaj, de hosszú az az út
A melyiken Bajka Sándor megindult.
Lépet egyet, Lépett ketött s megálott
Kereszt anya udvarára beszálott.

2. Agyon isten kereszt anyám jo napot jó estét
Agyon isten keresztanynyám fiam szerencsét Kanyaró autográf javítása a kéziraton
Ne kivánjon keresztanyám szerencsét
Még az éjel kendbe vágom a fejszét.||

3. Uj tordában kifaragták azt a fát
A melyikre Bajka Sándort akaszák
Jertek lányok nézük az ö halálát
Kilnez[!] hohér hogy vágja el a nyakát.

(„Várfalvi nóta”, é. n., gy. n.)

376.2. A várfalvi változat nyomtatásban: KESZEG Vilmos 2004: I. 267/38. sz.; II. 381/36–41. sz. Keszeg Vilmos forrása a kisdiák eredeti lejegyzése volt.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 812.)