Bajka Sándor
ismeretlen
1. Hej, de széles, hej, de keskeny az az út,
Amelyiken Bajka Sándor megindult!
Lépett egyet, lépett kettőt, megállott;
Keresztanyja udvarára beszállott.
2. – Adjon Isten, keresztanyám, jó estét!
– Adjon Isten, keresztfiam, szerencsét!
– Ne kívánjon, keresztanyám, szerencsét:
Még az éjjel kendbe vágom a fejszét.
3. Bajka Sándor feltett magában egyet,
Nem tehetett ő akkor már egyebet.
Reggel felkelt, homályban volt hajnala,
Estére már lement az ő csillaga.
4. Kijött a bíróság invezstigálni,
Bajka Sándor t gyászba beborítani. ||
Megtalálták az ő gyilkos fegyverét,
Elzárták már az ő szabad kenyerét.
5. Pestről jött le az ő szabadítója,
Aki őtet a tömlöctől megváltsa:
Felolvasták a három ítéletét,1
Három hóhér vette el az életét.
6. Bevitték az újtordai kórházba,
Betemették a föld sötét gyomrába.
Jertek, lányok, kössetek rá koszorút,
Hogy ne akasszanak több magyar fiút.
7. Adta Isten Bajka Sándor t meghalni,
De segíti az ő apját búsulni.
Nem halt még meg Bajka Sándor emléke,
Virul-e még az ő szülőföld helye.2
1. A nép szerint háromszor olvasták fel előtte a halálos ítéletet. Talán inkább azt jelenti, hogy három fórumon is ment az ítélet keresztül. E sor helyett ezt is éneklik: Két fő doktor megvizsgálta belsejét.
2. Ti. míg szülőhelye (Szentmihályfalva) fennáll. Különben homályos kifejezés: nem tudták gyűjtőim előtt megmagyarázni.
(Kanyaró 2015: 567.)
375. Bajka Sándor (Bágyon)
Lelőhely: EA 2276: 169–170. lap, 117. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. – A ballada eredeti lejegyzését nem találtuk meg.
375.1. Kanyaró Ferenc második másolata a balladáról: MUEKvGyLtár 18. csomag (Bűntényballadák Kanyaró Ferenc másolatában, 6–7. lap) – Felső indexben ezúttal Kanyaró 1896-os első másolatának eltérései szerepelnek:
Bajka Sándor
1. Hej, de hosszú széles, hej de keskeny az az út,
Amelyiken Bajka Sándor elindult.
Lépett egyet, lépett kettőt, megállott.
Keresztanyja udvarára beszállott.
2. Adjon Isten, keresztanyám jó estét!
Adjon Isten, keresztfiam, szerencsét!
Ne kívánjon, keresztanyám, szerencsét,
Még az éjjel kendbe vágom a fejszét.
3. Bajka Sándor feltett magában egyet,
Nem tehetett ő akkor már egyebet.
Reggel felkelt, homályban volt hajnala,
Estére már lement az ő csillaga.*
4. Kijött a biróság invezstigálni,
Bajka Sándort gyászba beborítani.
Megtalálták az ő gyilkos fegyverét
Elzárták már az ő szabad kenyerét.||
5. Pestről jött le az ő szabadítója,
Aki őtet a tömlöctől megóvja megváltsa.
Felolvasták a három ítéletét,
Három hóhér veszi vette el az életét.
6. Jertek fiúk, nézzünk mi is egy csudát
Három hóhér hogy vágja el a nyakát.
Jertek lányok, kössetek gyászkoszorút,
Hogy ne akasszanak több magyar fiút. Ez a strófa nem szerepel az első másolatban
7. Bevitték az újtordai kórházba,
Betemették a föld sötét gyomrába.**
Hagyta Isten Bajka Sándor t meghalni,
De segíti az ő apját búsulni.
8. Nem halt még meg Bajka Sándor emléke,
Amíg virul az ő szülőföld helye.
(Bágyon, é. n., gy. n.)
Kanyaró jegyzetei a balladához:
*E szak kálvinista szerzőre vall. ** Hír szerint csontváza egyik kolozsvári orvosi intézetbe került.
375.2. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 387. lap. Ismeretlen kéz írása. Megegyezik Kanyaró második másolatával.
375.3. A bágyoni változat nyomtatásban: KESZEG Vilmos 2004: I. 266–267/37. sz.; II. 381/36–41.sz. – Keszeg Vilmos Kanyaró Ferenc második másolatát tette közzé.
(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 811–812.)