Bajka Sándor

„Egy dalos szolgálóleány” diktálta le asszonyának

1. Jaj, de hosszú, jaj, de széles ez az út,
Amelyiken Bajka Sándor megindult.
Lépett egyet, lépett kettőt, meg-megállt,
Keresztanyja udvarára besétált.

2. – Keresztanyám, adjon Isten jó estét!
– Adjon Isten, keresztfiam, szerencsét!
– Keresztanyám, ne kívánjon szerencsét:
Még ma éjjel kedbe1 vágom a fejszét.

3. Újtordába felszántottam a pusztát,
Vetek belé piros pünkösti rózsát.
A két szélin mind piros vér folydogál…
Bajka Sándor a vármegyén sírdogál.

4. – Adjon Isten, Veress Dénezs, jó napot!
– Isten hozott, Bajka Sándor, mi bajod?
– Az én bajom nem nagyobb a semminél:
Keresztanyám megöltem a pénziér’.

5. Újtordába’ faragják a bitófát,
Amelyikre Bajka Sándor t akasztják.2
– Ilka húgom, mosd ki ingem fejérre:
Holnap megyek a bíróság elébe.3

6. Ha bémegyek a törvényszék házába,
Ráborulok törvényszék asztalára.
Ha kijövök a törvényszék házából,
Búcsút veszek a széles nagy világtól. ||

7. Szőjke kislány sírva megy temetőbe,
Gyöngyvirág koszorút visz a kezébe.
Sírva kérdi Bajka Sándor sírhalmát:
Hová tegye gyöngyvirág koszorúját.

8. Sírva mondja: nincsen Isten az égbe,
Mért zárták el szeretőjét a földbe.

1. Kendbe
2. Így is éneklik: felhúzzák
3. Így is: az agyitor elébe

 Mintha különböző ballada-töredékekből volna e csinos költemény összerakva. Amit némileg talán az is bizonyít, hogy tollba mondója, egy dalos szolgálóleány, csak a következő sorrendben volt képes asszonyának az egész szöveget lediktálni: 1–2, 7–8, 5–6. és 3–4. strófák.
 A két első versszak s az 5-iknek első fele mintha az előbbi balladából [nálunk a 378. számú, aranyosszéki változatból] volna átvéve. A 3. strófa eredetije előttem ismeretlen. A 4-ik szakot lásd Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. II. 65. l. Az 5. str[ófa] két utolsó s a 6-ik str[ófa] két első sora egy elítélt katona siralomházi dalában is benne van. (Népkölt. gyűjt. II. 40. és Hatszáz m. nemz. dal: 383; Vesd össze Erdélyi I. 379) Ugyanez 5. és 6-ik szakot vesd össze Népkölt. Gyűjt. III. 97. l. és II. 55. l. A 7-ik str[ófa] országszerte elterjedt népdal, dalolják itt Kolozsvár mellett, Györgyfalván is. A befejező rész megegyezik e gyűjtemény egyik darabjának, Farkas Julcsának [314. sz.] két utolsó sorával.
 A balladánkban feltűnő nevek mind élő (ma már halott) személyek nevei. Maga az esemény lefolyása elejétől végig költött; bár pontrul pontra ki lehetne mutatni, mily körülmény bírt befolyással az ismeretlen költő képzeletére, aki minden bizonnyal a népből való lehetett, annyira a nép esze járásával ítélte meg a szeme előtt lefolyt külső tragédiát.

(Kanyaró 2015: 565–566.)

374. Bajka Sándor (Tordatúr)
 Lelőhely: EA 2276: 172–173. lap, 119. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. – A balladához fűzött jegyzet rávilágít Kanyaró Ferenc széleskörű tájékozottságára, ballada- és folklórismeretére. Megállapításai a balladát összetevő szövegrészletek párhuzamait illetően pontosak és helytállóak. Talán annyival egészíthetjük ki, hogy az 5–6 versszakban található szövegrészlet, mely Kanyaró szerint „egy elítélt katona siralomházi dalában is benne van”, az a Váradi Józsefről szóló balladából szakadt ki, és csapódott a Bajka Sándorról szóló énekhez. (Vö. kötetünk 194–196. számú darabjával)

374.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 18. csomag. Ismeretlen kéz írása. Keskeny papírszeletekre prózaként leírt szöveg. Kanyarónak tehát nemcsak a versszakok sorrendjét kellett helyreigazítania, de a verssorokra és strófákra tagolást is ő végezte el. A gyűjtő feltehetően magyarul tudó, de a magyarul ritkán író személy lehetett.

Jaj de keszkeny jade szeles
ez az ut amejiken Baj
ka Sándor meg indult
lépet egyet lepet kettőt
meg meg ált bevágot a
kerest anya udvarán ^{Keresztanyja udvarára besétált}
Kerest anyam adjan Isten
joestet adjon
Isten kerest fi am szeren
csét, kerest anyam ne
kívánjon szerencsét
még ma este kedbe vagom
a fejsét. ||
szőjke kis Lány szírva
megy a temetőre gyöngy vi
rág koszorut visz akezébe
szír va kérdí Bajka Sándor
széralmát ^sírhalmát hovátegye győngy
virág koszoruját szírva
mondja ninczen Isten
az égbe mért zárták el
szeretőjét afőldbe uj Tordá
ba faragják a Bito fát
a mejékre Bajka Sándor t
fel huzzák Ilka hugom
most ^mosd ki ingem fehérre
honap megyek az agyitor ^{a bíróság}
elíbe ha bemegyek az a
gyítor ^{törvényszék} házába ráborulok
Törvény szék asztalára
haki gyüvek ^kijövök az agyitor ||
házábol bucsut veszek
aszéles nagy világbol ^világtól
uj Tordaba fel szántott
tam a pusztátt vetek
bele píros pünköstirozát
a két szelin mind piros
vér fojdogál Bajka
Sandor a vármegyén
szírdogál adjon isten
veres Dénezs jonapot
Isten hozot Bajka Sándor
mibajod az én bajom
nem nagyob aseminál
kerest anyám megöltem
a pénziért

Túr [Kanyaró utólagos bejegyzése]

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 809–811.)