Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
Bajka Sándor
Gyűjtő:
Pozsony Ferenc
Gyűjtés ideje:
1972
Gyűjtés helye:
Zabola
Közlő:
Pozsony Ferenc
Közlés ideje:
1984
Megjelenés helye:
Pozsony 1984: 231-232/136. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:
Biszak Lászlóné Fejér Róza, 69 éves
Szöveg
Jaj de hosszú, jaj de széles az az út,
Amelyiken Bajka Sándor elindult,
Egyet lépik, kettőt lépik, meg-megáll,
Keresztanyja udvarára besétál.
- Adjon Isten, keresztanyám, jó estét!
- Adjon Isten, keresztfiam, szerencsét!
- Keresztanyám, ne kívánjon szerencsét,
Még ma este kendbe vágom a fejszét.
Keresztanyja kisétált a kiskertbe,
Feltekintett a csillagos nagy égre:
- Vedd el, Isten, mennyországba lelkemet,
Még ma este föld issza a véremet.
Megjegyzés
136–140. Különféle gyilkosságok
Azokhoz a gyilkosságtörténetekhez hasonló helyi keletkezésű balladák tartoznak ide, amelyek különböző helyi tragédiákat örökítettek meg. Nagy részük a sirató vagy búcsúztató balladák sorába tartozik.
A Bajka Sándorról szóló ének jól ismert új balladák szerkezeti sémájára és motívumrendszerére épül. Elsősorban a Barna Jancsi és A kiirtott kocsmároscsalád lokalizálódott és aktualizálódott változata. Almási István kutatásai szerint (1977) a balladában megénekelt esemény Torda környékéhez köthető: „1883. február 21-re virradó éjjel Bajka Sándor, 26 éves felsőszentmihályfalvi legény fejszével agyonverte öreg, betegeskedő keresztanyját, a 72 esztendős özv. Bajka Györgyné Balog Annát és ennek kis szolgáját” (87).
Zabolai énekesem és adatközlőim emlékezete szerint a gyilkosság Zabolán történt a század elején. A faluba élt hasonló nevű család, sőt személyi, közöttük voltak erőszakosak és börtönviseltek is, ezért tapadhatott hozzájuk a balladai esemény emléke. Majos Feri 1888-ban elcsábította és később meggyilkolta a gyermektartást követelő Bokor Rózsit. A leányt megfojtotta és az Olt jege alá dobta.
A következő csoportba azok a balladák tartoznak, amelyeknek hősei kocsmai verekedésben pusztultak el. A Pál Sándorka, Baróti Sanyi, Árok Balázs, Gergely János és Áda Viktor tragikus történetét megverselő eseménydalok a század első felében születtek. Ezek az énekek mind szerepelnek Albert Ernő és diákjai gyűjteményében is, ami azt tanúsítja, hogy korábban jóval nagyobb népszerűségnek örvendtek. Ahogy az eseményeket követő döbbenet elmosódott az emberek tudatában, kihullottak a vidék aktív balladakészletéből is.
(Pozsony 1984: 274–275.)
Támogatók
Partnerek
