Aranyos Mariska

Farkas Istvánné Kristóf Rózália, 72 éves

- S aranyos Mariska, mi annak az oka,
De hogy a szoknyád eleje olyan nagyon kurta?

A szabó jól szabta, a varró jól varta,
Aranyos Mariska, csak te vagy az oka.

Széles a Balaton, locsolják a vizet,
Aranyos Mariska, most hányják a földet.

Hadd hányják, hadd hányják, nem esik kárára,
De minden hajadon kislány vigyázzon magára.

Vigyázzon magára, a pici szájára,
Hogy meg ne csókolja a kedves babája.

- Virágim, virágim, engem sirassatok,
Ha engem eltemettek, el is hervadjatok!

Lányok, lántok, lányok, rollam tanuljatok,
A legényeknek páros csókot soha ne adjatok.

Mer az a páros csók nem esik hiába,
Keservesen hull a könny a bőcső karjára.

  Ma is élő, egyik legnépszerűbb balladánk. Vargyas Lajos 302 változata lelőhelyét sorolta fel (II.1976. 122–139.), közöttük csíki: Borszék, „Csík m”, Gyergyóalfalu, Gyergyóditró, Gyergyókilyénfalva, Gyergyótekerőpatak, Gyimesközéplok, Gyimesvölgye-Ugrapataka, Karcfalva helyenevekkel.
  Az Édesanyám sok szép szava (Albert Ernő 1989. 154:14-15.) kötet jegyzeteiben 100 régebbi és újabb változatok adataival egészítettük ki, amelyek között egyetlen csíki, csíkdánfalvi gyűjtés található, s a kötetben közölt két változattal együtt csíkból összesen 12 változatának adatait ismertük. A kevés szám a csíki gyűjtések hiányával magyarázható.
  A 990-es években Moldvából két 1. Seres András-Szabó Csaba 1991. 284:215., majd 2. Pozsony Ferenc 1994. 79:28.; 3–4. Zsók Béla 1995. 152:103. és 185:144.) a Bukóvinából Dévára és környékére telepedett székelyektől jegyzett le változatokat.
  A korábban írt 302 adatot a fenti kötetben közölt 12 változattal együtt 102-vel még az itt felsorolt 4-el egészítettük ki, így a  most közölt 6-al együtt 414 változat adatait említhettük.
  Népszerűségét és elterjedtségét a felvidéki gyűjtések is bizonyítják. (Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 403:4.) A jegyzetekben azt írták, hogy 119 változatát gyűjtötték össze. Együd Árpád azt közölte, hogy „a vártnál sokkal nagyobb számban került elő tájainkon ez a típus. Az eddigi megállapítások mellett figyelemre méltó, hogy a legtöbb változat Nándorfehérvárra, közelebbről Mátyás királyra utal” (1975. 384. III. 7–21.). A 20. számú megjelent az Édesanyám sok szép szava kötetben.
  Vargyas Lajos megállapítása szerint ez a balladánk is francia eredetű, de Európa több népe költészetében ismeretes. Lejegyezték portugál, katalán, spanyol, angol, francia, német, görög és szlovák-morva változatait. A felsorolt népek gyűjteményeiben 462 adata található.
  Legutóbb litván változatát említette Modesta Liugaité (2002. 119.).

(Albert Ernő 2004: 311.)