Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

I. Régi balladák » A zsivány felesége

A tolvaj felesége


Gyűjtő: Zoltán Sándor
Gyűjtés ideje: 1897-03-02
Gyűjtés helye: Tordátfalva
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 304-305/121. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. – Eressz be, eressz be,
Drága jó menyecske!
– Eresztlek, eresztlek,
Drága jámbor uram,
Drága jámbor uram.

2. – Sírtál, asszony, sírtál?
– Nem sírtam, biz’ én nem.
Cserefának füstje
Húzta ki a könnyem,
Húzta ki a könnyem.

3. – Készülj, asszony, készülj
Szép rózsamezőbe,
Szép rózsamezőben
A fejvevő helyre,
A fejvevő helyre.

4. – Kocsisom, kocsisom,
Fogd be a lovadat! ||
Holnap álló délbe
Légy rózsamezőbe,
Légy rózsa mezőbe.

5. Fejemet ott veszik,
Takard a kendőbe,
Vidd be Moldovába ,
Szülőm asztalára,
Szülőm asztalára.

6. Hogy az egész világ
Vegyen példát róla:
Senki a leányát
Tolvajnak ne adja,
Tolvajnak ne adja.



Megjegyzés

 Zoltán Sándor írta le 1897-ben. Az utolsó sor ismétlésével ma is éneklik Tordátfalván. A legutolsó sort némelyek félreértik: Senki a gyermekét tolvajnak ne tartsa. Egy alsórákosi teljesebb változat a fej helyett a szívet küldeti „gyenge gyolcsban” a szülőknek.

(Kanyaró 2015: 305.)

121. A tolvaj felesége (Tordátfalva)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 50. csomag. Kanyaró Ferenc kézírása.

121.1. A ballada eredeti lejegyzése Zoltán Sándor kézírásában: MUEKvGyLtár 40. csomag
 Zoltán Sándor kéziratában a ballada nem önálló adatként szerepel, hanem A megesett leány balladájának 11–16. strófájaként. (Lásd a szerelmi balladáknál a 82. számú jegyzetet.) Kanyaró maga is megemlíti egy széljegyzetében, hogy Tordátfalván együtt éneklik a két balladát.

1. Eressz be, eressz be
Drága jó menyecske
Ereszlek, ereszlek Eresztlek, eresztlek
Drága jámbor uram.||

2. Sirtál, asszony sirtál
Nem sirtam biz én nem
Cserefának füstje
Huzta ki a könnyem.

3. Készülj asszony készülj
Szép rózsa mezőbe
Szép rózsa mezőbe
A fej vivő fejvevő helyre

4. Kocsisom, kocsisom
Fogd be hat lovadot lovadat
Holnap álló délbe
Légy rózsám[!] mezőbe rózsamezőbe.

5. Fejemet ott veszik
Takard a kendőbe
Vidd be Moldovába
Szülőm asztalára. ||

6. Hogy az egész világ
Vegyen példát rolam róla
Senki a gyermekét leányát
Tolvajnak ne tartsa ne adja.

 „Ezt az éneket Udvarhely megyében Tordátfalván éneklik és minden szakaszban az utolsó sort ismételik. Leírta Zoltán Sándor 1897. március 2-án.”

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 687-688.)