Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

A szegedi postáslegény


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Nyárádselye
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 547/349. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. A szegedi postáslegényt
Megölték a rablók, szegényt.
Erdő alatt meg volt halva,
Meg volt halva, vérbe’ fagyva.

2. Megölték száz forintjáért
És a kedves babájáért,
Hogy őtet ne szerethesse,
Többet már ne ölelhesse.

3. Eltemették az erdőbe,
Az erdőnek közepébe,
Hogy az ő kedves babája
Még csak sírját se találja.



Megjegyzés

349. A szegedi postáslegény (Séllye)
Lelőhely: EA 2276: 184. lap, 135. sz. Kanyaró Ferenc kézírása.

349.1. A ballada eredeti lejegyzése: MUEKvGyLtár 51. csomag. Ismeretlen diák kézírása.
A gyerekes írás, a rengeteg helyesírási hiba arra vall, hogy alsó osztályos kisdiák lehetett a gyűjtő.

A szegedi postás legényt
Meg ölték a rablók szegényt
Erdö alat meg volt halva
Meg volt halva vérbe fagyva.
meg ölték 100 frtjáért
És a kedves babájáért
Hogy töbet őtet ne szerethese
Többet már ne ölelhesse. [Kanyaró betoldása]
Eltemeték az erdöbe ||
Az erdőnek közepébe [Előre hozott sor]
Hogy az ö kedves babája
Sirját me[!] ne találhasa Még csak sírját se találja.
Eltemeték az erdöbe
Az erdönek közepébe. Előrébb vitt sor

349.2. Kanyaró Ferenc második másolata a balladáról: MUEKvGyLtár 40. csomag.

A szegedi postáslegényt
Megölték a rablók szegényt.
Erdő alatt feküdt halva,
Meg volt halva, vérbe hagyva.

Megölték száz forintjáért
És a kedves babájáért.
Hogy többet ne szerethesse,
Eltemették az erdőbe.

Hogy az ő kedves babája
Sírját meg ne találhassa,
Eltemették az erdőbe,
Erdőnek a közepébe.

(Sellye, Maros-Torda m.)

349.3. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 380. lap. Ismeretlen kéz írása. Azonos Kanyaró második másolatával.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 799–800.)