Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

A pünkösti rózsa


Gyűjtő: Kallós Zoltán
Gyűjtés ideje: 1965
Gyűjtés helye: Klézse
Közlő: Kallós Zoltán
Közlés ideje: 1971
Megjelenés helye: Kallós Zoltán 1971: 537-539/219. sz.

Dallam



Szöveg

S e pünkösti rózsa
Kihajlott ez útra.
Nekem es kihajlott
Szekeremnek rúdja.

Nem tudom, édesem,
Jóra-je vaj rosszra,
Jóra-je vaj rosszra,
Vaj hótig bánatra.

Adná Isten jóra,
Ne fordissa rosszra,
Ne fordissa rosszra,
Vaj hótig bánatra.

Kimenék ez útra,
Lenézek ez úton,
Látám édesemet
S ő es láta ingem.

Akarám szollítni,
Szánom búsítani
S ez ő genge szívit
Megszomoritani.

S úgy es megszóllítom
Egy szóval, kettővel,
S úgy es megszóllítom
Egy szóval, kettővel:

„Merre mensz, édesem,
Hova mensz, édesem,
Víz alámentjire,
Szélnek feljöttjire?

Víz alámentjire,
Szélnek feljöttjire,
Ne menj el, édesem,
Ne hagyj el ingemet!

Met megveszen ingem
E hideg havassa,
E hideg havassa,
Disznó turkálása.”

„Nem veszen, édesem,
Jó meleg csergébe,
Nem veszen, édesem,
Jó meleg csergébe.”

Fúvadoz e szellő,
Azt sem tudom, merről,
Alul e vaj felül,
Vaj édesem felől.

Fúdd el jó szél, fúdd el
Hosszú útnak porát,
Hosszú útnak porát
S ez én lelkem búját!

Fúdd el, jó szél, fúdd el
Lodzás közepibe,
Fúdd bé édesemnek
Meleg kebelibe!

Jaj, ne fúdd szegénnek,
Hogy éljen kedvére;
Éljen, eki élhet,
Met én nem élhettem,

Met én nem élhettem,
Bútul se, bánattúl,
Bútul se, bánattúl
S e fekete gyásztúl.



Megjegyzés

Az 1—2. és 4—5. versszaka ugyancsak Klézséről már Petrásnál (1841—42) megvan. A 12—13. szakaszt l. a „Fújd el jó szél, fújd el” kezdetű darabban (227. sz.). Egy másik klézsei változatát is ismerjük.

Domokos—Rajeczky I, 76, 123, II, 198, 201.

(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 643.)