A pávának három tolla
A pávának három tolla aranyos,
Nem leszek én az erdőbe több lakos,
Az erdőbe verbuválnak kötéllel,
Megfogják a szegén legént erővel.
A gazdagnak öt-hat fiat nem bántják,
A szegénynek ha egy is van, elfogják,
Megy utánna apja-annya, siratják,
Kérik vissza száz forintért, nem adják.
Mennyen haza, apám-anyám, azt mondja,
Neveld apró árváidat, hadd hordja.
Verje meg az Isten, ki ezt csinálta,
De még jobban, aki ezt kitalálta.
Magyarszovát (Mezőség), 1970
Mindkét darab a népköltészetben nem ritka, a katonafogás korába visszanyúló ének. A verbuválás szokásával kapcsolatos volta miatt keletkezése korát tekintve mindkét darab 1. versszakának legalább a múlt század közepe táján kellett keletkeznie. Az I. énekhez sokban hasonlító háromszakaszos verbunkos énekszöveget már Krizánál (Vadr. 221) is olvashatni.
(Szabó T. Attila jegyzete; Kallós Zoltán 1971: 647.)