Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

A megölt legény


Gyűjtő: Almási István
Gyűjtés ideje: 1970-10-03
Gyűjtés helye: Bogdánd
Közlő: Almási István
Megjelenés helye: Almási 1979: 50-51/32. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Nagy Méhész Lászlóné Nagy M. Aranka, 43 éves



Dallam



Szöveg

1. Hajnalik, hajnalik
De nem jóu hajnalik
A bogdándi faluvéi̯gen (ə)
Jaj de rossz hír hallik

2. Megöltek egy legényt
Hatvan forintjáért,
Belelöktéi̯k a Tiszába
Piros pej lováér.

3. Tisza be nem vette,
Partjára kitette.
Āra járt egy halászlegény,
Hajóu̯jába tette.

4. Āra megy az anyja,
Köüti, de nem hāja:
- Kelj fel, fiam, éi̯des fiam,
Gyere velem haza!

5. – Nem megyek éi̯n haza,
Mert meg vagyok halva,
Gesztenyeszén göndör hajam
Vállamra van fagyva.



Megjegyzés

32. A megölt legény – Mg 1962 I f.

A Felső-Tisza vidéki és a palóc népzenei dialektus egyik sajátos dallama. Feszes ritmusú, b3-as főkadenciájú variánsát 1. a 33. sz. alatt. Dallamváltozatai a szakirodalomban: Kodály – Vargyas 84-85. sz., Járdányi I. 154-155.

Szövege régi stílusú népballada. Változatai a kötetben: 239. sz., valamint Függelék 262. sz. A szakirodalomban 1. Ortutay – Kriza 146-147. sz. Az utóbbi évtizedekben gyűjteményekben közreadott romániai magyar változatokat felsorolta Albert – Faragó 161-175. sz. jegyzet. Faragó – akárcsak Szabó T. – e típust új stílusú balladának tekinti. Összefoglaló ismertetését 1. Vargyas 446-455.

E közkedvelt balladát gyakrabban hallani műzenei eredetű, ill. a népdal és a népies műdal közötti átmeneti réteghez tartozó dallammal. Íme egy példa.

 

a, Varsolcon 1970. XII. 13-án Dénes Károly (27) a következőképpen énekelte (Mg 1974 II d)

 

1. Meglőttek egy legényt
Piros pej lováért,
Beledobták a Tiszába(n)
Haminckét (ə) forintért.

 

2. Tisza be nem vette,
Partjára vetette,
Arra járt egy hajóslegény,
Hajójába tette.

 

3. Hajójába tette,
Hazafelé vitte,
Édesanyja kapujában
Szépen lefektette.

 

4. Megy az édesanyja,
Költi, de nem hallja:
- Kelj fel fiam, édes fiam,
Borulj a vállamra!

 

5. Borulj a vállamra,
Hadd vigyelek haza,
Három napig vagy négy napig
Pihenj a házamba!

 

6. Megy az édesapja,
Költi, de nem hallja.
Szép fekete bokszcsizmája
Lábára van fagyva.

 

7. Megy a szeretője,
Költi, de meghallja:
- Kelj fel, drága, szép szeretőm,
Hadd vigyelek haza!

 

8. Borulj a vállamra,
Hadd vigyelek haza,
Három napig vagy négy napig
Pihenj a házamba!

 

9. – Csináltatsz-e babám,
Diófa-koporsót?
- Csináltatok, szép szeretőm,
Márvánkő-koporsót,

 

10. – Leszegezel, babám,
Rozsdás fejű szeggel?
- Leszegezlek, szép szeretőm,
Aranyfejű szeggel.

 

11. – Meghúzatod, babám,
Azt a nagyharangot?
- Meghúzatom, szép szeretőm,
Mind a tizenhatot.

 

12. – Meggyászolsz-e, babám,
Apád, anyás előtt?
- Meggyászollak, szép szeretőm, (az)
Egész világ előtt.

 

13. – Elkísérsz-e, babám,
A temető kapujáig?
- Elkísérlek, szép szeretőm, (az)
Örökös hazádig.

 

Az 1-8. vsz. magnetofonszalagon van, a 9-13. vsz. pedig helyszínen hallás szerint készült lejegyzés.

 

b, Balla Istvánné Szabó Sárától (57) Nádasdon 1971. III. 24-én gyűjtött variáns (Mg 2043 I g)

 

1. Megöltek egy legént
Hatvan forintjáér,
Belélöktéi̯k a Tiszába (ja)
Kedves babájáér.

 

2. Tisza be nem vette,
Partjára kitette,
Arra járt egy halászlegény,
Csaónakjába tette.

 

3. Ott vót apja, janzja,
Kőti, de nem hallja:
- Kelf fē, kelj fel, éi̯des fiam,
Gzere velünk haza!

 

4. – Nem mehetek hza,
Mert meg vagyok halva,
Gyaócsingemet, a röggyent szárú czizsmám
Elvihetik haza.

 

5. Odament a babája,
Kőti, azt sem hallja:
- Kelj fē, Kelj fel, édes raózsám,
Borulj a vállamra!

 

6. – Nem borulok, babám,
Többet a válladra.
En a tiéd, te jaz enyém,
Úgysem leszünk soha.

 

Ezzel a dallammal még Egrepatakon és Horvátban került elő egy-egy változata (Mg 2303 II a, ill. Mg 2304 I gg).

Az utóbbi dallam egyébként Bogár Imre balladájához is társul.

 

c, Sámsonban például 1963. III. 14-én Bálint András (40) az alábbi változatát adta elő (Mg 709 a):

 

1. Zavaros a Tisza,
Nem akar apadni,
Az a híres Bogár Imre
Átal akar menni.

 

2. Átal akar menni,
Csikót akar lopni,
Kecskeméti nagyvásárra
Pénzt akar csinálni.

 

3. Pénzt akar csinálni,
Bölcsőt akar venni,
Azt a híres Duli Marcsát
El akarja venni.

 

4. Nézz ki, Marcsa, nézz ki
Ablakod fírhangján,
Most kísérik Bogár Imrét
Aranyos paripán.

 

5. Arany a kantárja,
Ezüst a zablája,
Az híres Bogár Imre
Annak a gazdája.

 

6. Kiapadt a Tisza,
Csak a sára maradt,
Régen meghalt Bogár Imre,
Csak a híre maradt.

 

Emennek további variánsait Kerestúron és Vérvölgyön gyűjtöttem (Mg 2099 I t, ill. Mg 2096 I g).

 

(Almási 1979: 265-270.)