A megölt legény
Orbán Józsefné Mándoki Anna, 30 éves
Megöltek egy legént
Százhúsz forintjáért,
Belévették a Tiszába
Piros pej lováért.
De a Tisza nem szenvedte,
Az ő partjára kivette.
Arra járt egy halászlegény
S hálójába fogta,
S kihirdette, kié az az
Ügyes barna legény?
Odamegy az édesapja,
Költi, költi, de nem hallja.
– Kelj föl, kelj föl, édes fiam,
Gyere, ketten menjünk haza.
– Nem kelhetek, édesapám,
Mert én itt meg vagyok halva.
Rózsa Sándor éles késsit
Ide a szívembe szúrta.
Fekete fényes csizmámot
Így kell elviselnem.
(akkor) Odamegy az édesanyja,
Költi, költi, de nem hallja.
– Kelj föl, kelj föl, édes fiam,
Gyere, ketten menjünk haza.
– Nem kelhetek, édesanyám,
Mert én most meg vagyok halva,
Rózsa Sándor éles késsit
Ide a szívembe szúrta.
Fiatalságomat
Így kell letőtenem.
Odamegy az Iluskája,
Költi, költi, de nem hallja.
– Kelj fel, kelj fel, gyöngyvirágom,
Gyere, ketten menjünk haza.
– Nem kelhetek, édes babám,
Mert meg vagyok halva,
Rózsa Sándor éles késsit
Ide a szívembe szúrta.
– Meggyászolsz-e, babám
Egy-két ember előtt?
– Meggyászollak, gyöngyvirágom,
(meg az) Egész világ előtt.
Első nap fehérbe,
Másnap rózsaszínbe,
Harmadik nap, gyöngyvirágom,
Tiszta feketébe.