Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek

A megölt csaplárosné


Gyűjtő: Bedő Béla
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: Sepsikőröspatak
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 529/326. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

(Töredék)

1. Haj, de széles, haj, de hosszú az az út,
Amelyiken kilenc betyár elindult.
Mind a kilenc felnyergelt a lovára,
Úgy ugrat bé a brassói csárdába.

2. – Korcsmárosné, nyitsa ki az ajtóját,
Eressze be ezt a jó borivóját!
Kocsmárosné nyitott ajtót csendesen,
Kilenc betyárt béeresztett szívesen.

3. Kilenc betyár belépett az konyhára,
Sári lányát térgyen állva találta.
– Édes bátyám! Ne bántson kend engemet!
Mert nem mondom a kend nevit senkinek.

4. Kocsmárosné kiállott az útszélre,
Feltekintett a csillagos kék égre:
– Jaj, istenem, már látom, meg kell halnom,
Két árvámat más karjára kell hagynom.1



Megjegyzés

1. A 2-ik strófa két első sorát vesd össze Erdélyi: Népdalok és mondák, I. 208. Ugyane balladatárgy töredékesen, két népdallal összezavarva megvan Arany–Gyulai: Népkölt. gyűjt. II. 42. Rokon vele A tárnoki kocsmárosné, kit elhagyott szeretője ölt meg. Kőváry Béla: Göcseji népdalok, 4–5. l.

(Kanyaró 2015: 529.)

326. A megölt csaplárosné (Sepsikőröspatak)
 Lelőhely: EA 2276: 175. lap, 121. sz. Ismeretlen kéz írása Kanyaró autográf javításaival és jegyzetével. A ballada címe eredetileg A csaplárosné volt, Kanyaró javította A megölt csaplárosnéra. A szövegben Kanyaró főleg helyesírási hibákat korrigált. A lap versóján kék ceruzával két kérdőjeles feljegyzés: „Bedő? Kőröspatak?” Feltehetően ez volt a balladatöredék eredeti lejegyzése. Másolatát a Kanyaró-hagyatékban nem találtuk.
 A gyűjtő minden valószínűség szerint az a sepsikőröspataki születésű Bedő Béla volt, aki az 1892–1896 közötti időszakban végezte a harmadik–hatodik gimnáziumi osztályt a kolozsvári unitárius kollégiumban.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 793.)