Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

II. Betyár-, rab- és történeti énekek » Betyárballada

A lebuki csárda betyárja


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 20. század eleje
Gyűjtés helye: Medesér
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 427-428/240. sz.

Szöveg

1. Nincsen messze Hortobágy síksága.
Köröskörül görbe Tisza mossa.
Közepében a Lebuki csárda.
Abban mulat egy betyár bújába’.

2. Amint látom, jönnek a zsandárok,
Még messziről fémlik a csákójok.1
Jön a zsandár, elöl a káplárja,
Egyenest a Lebuki csárdába.

3. Jó estét, jó estét, lebuki csárdásné,
Hát az a szép pej paripa kié?2
– Jó bort iszik annak a gazdája,
Most jött ide, nincs egy fél órája.

4. Küldje ki hát annak a gazdáját.
Mi nem bántsuk,3 csak adja meg magát.
– De én bizony meg nem adom magam!
Ha úgy tetszik, vigyék el a lovam. ||

5. A lovamat sem annyira bánom,
Mint rajta a szerszámot sajnálom.
Szügyelőben van a bugyellárisom,
Abban vagyon százezer forintom.

6. Százat adtam egy szép paripáért,
Százat pedig lovam szerszámjáért.
Egy aranyat egy szép barna lányért,
Kit nem adnék széles e világért.

7. Ez a betyár szereti a táncot,
Nagyváradon zörgeti a láncot.
Olyan szépen peng a sarkantyúja,
A vármegye4 csodálkozik rajta.



Megjegyzés

1. A múlt század ötvenes éveiben.
2. Vö. M. Népkölt. Gyűjtemény, II. 62.
3. Bántjuk
4. Értsd a börtön s a bíróság s az egész vármegyeház embereit.

(Kanyaró 2015: 427-428.)

240. A lebuki csárda betyárja (Medesér)
Lelőhely: MUEKvGyLtár 18. csomag (Bűntény- és betyárballadák Kanyaró Ferenc másolatában, 8–9. lap).

240.1. „Biztonsági másolat”: AKKvár–MsU 2105: 388. lap. Ismeretlen kéz írása.

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 750.)