Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

A kisasszony


Gyűjtő: Albert Ernő
Gyűjtés ideje: 1952-08-10
Gyűjtés helye: Csíkmadaras
Közlő: Albert Ernő
Közlés ideje: 2004
Megjelenés helye: Albert Ernő 2004: 198-199/113. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

Bíró Ágnes, 18 éves



Szöveg

Szépen legel a Szendre báró gulyája,
A kisasszony maga sétál utána,
Már messziről kiájtsa a bojtárnak:
- Jancsi szívem, terítsd le a subádat!

- Az én subám nem leterítni való,
A kisasszony nem bojtárnak való.
- Édesanyám, ha bojtárné lehetnék,
A világon senkivel sem cserélnék.

- Lányom, lányom, lányomnak se mondalak,
Hogy én téged a bojtárnak adjalak.
- Mit bánom, ha úgy tetszik, tegadj meg,
De a szívem a bojtárért hasad meg.

Éjfél után kettőt ütött az óra,
Nagy messziről hallatszik a furulya.
Furulyaszó béhallszik az ablakon:
- Ébredj fel, a nagyságos kisasszony!

Ki is nyílik Szendre báró ablaka,
Kökény szemű szép kislány néz ki rajta.
Fel-fel sóhajt az Istenhez magába:
- Mért is lettem Szendre báró leánya?

Az asszonysák kihajtott a pusztára
Egyenesen a legöregebb bojtárhoz.
- Adjon Isten, bojtár uram, jó napot!
Nem látá-e a nagyságos kisasszonyt?

- Nem láttam én, báró uram, ha mondom,
Három napja, hogy a bojtárom odavan.
Három napja, hogy a bojtárom odavan,
Talán bizony a kisasszony vele van.

Túl a vízen most faragják azt a fát,
Amelyikre bojtárlegényt akasztják.
Fújja a szél fehér ingét, nagy haját,
Nem öleli Szendre báró leányát.

A kis utcán végigmenni nem lehet,
A kis utcán fekete gyászt viselnek.
A kis utcán végigmenni nem lehet,
Mert azt mondják, fekete gyászt viselnek.

Fekete gyász, fehér az én jegykendőm,
Bojtárlegény volt az első szeretőm.

Túl a Tiszán van egy hajó kikötve,
Abba van a báró lánya megölve.
- Jertek, lányok, öltözzünk fel fehérbe,
Temessük el rózsabokor tövébe.



Megjegyzés

  Vargyas Lajos A bárókisasszony és a gulyás típuscímhez sorolva (II. 1976. 736.) 200 változata lelőhelyét rögzítette. Megállapítása, hogy bizonyára a XIX. század első felében keletkezett. Versszakai gyakran azonosak A bárókisasszony balladáéval.
  Az újabb gyűjtemények között megemlíthetjük: 1–10. Albert Ernő-Faragó József 1973. 293–298:200–209.; Adatok: 11. Uo. 487:619.; 12. Bura László 1978. 122:87.; Adatok: 13–33. Uo. 186–187: 348–369.; 34–35.  Ág Tibor-Sima Ferenc-Mórocz Károly 1979. 324:39.a.,b.; Adatok: 36–55. Uo. 39.j.; 56. Pozsony Ferenc 1984. 202:104.; Adatok: 57–59. Uo. 244:348–350.

(Albert Ernő 2004: 325.)