Balladatár


Címek
1   a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Évek
1837   1839   1853   1854   1856   1857   1859   1860   1862   1863   1864   1865   1866   1867   1868   1869   1870   1871   1873   1875   1882   1894   1895   1896   1897   1898   1899   1900   1901   1903   1904   1905   1906   1914   1933   1934   1936   1937   1938   1939   1940   1942   1943   1945   1946   1947   1949   1950   1951   1952   1953   1954   1955   1956   1957   1958   1959   1960   1961   1962   1963   1964   1965   1966   1967   1968   1969   1970   1971   1972   1973   1974   1975   1976   1977   1978   1979   1980   1981   1982   1983   1984   1987   1988   1990   2013   2014   ismeretlen  

Helymutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   z  

Névmutatók
a   b   c   d   e   f   g   h   i   j   k   l   m   n   o   p   r   s   t   u   v   w   z  

A Dráva hídja


Gyűjtő: ismeretlen
Gyűjtés ideje: 1892–1896 májusa között
Gyűjtés helye: ismeretlen
Közlő: Olosz Katalin
Megjelenés helye: Kanyaró 2015: 385-386/198. sz.
Adatközlő neve, életkora, foglalkozása:

ismeretlen



Szöveg

1. Bosnyák ország hegyes-völgyes határja;
De sok anya átkot mondott reája.
– Édesanyám, mért szültél e világra,
Kilenc kilós golyónak a számára?

2. Boszniából ment a gőzös Pécs felé,1
Sok magyar huszár halálát ott lelé.
Boszniában kit meg nem ölt a golyó,
Eltemette a sebes Dráva folyó.

3. Dráva folyó, Dráva folyó száradj ki:
Sok anyának bús könnyeit csaltad ki.

4. Dráva partján Eszék városa mellett
Ferenc József egy sírkövet emeltet.
Föl van arra aranybetűkkel írva:
”Itt van huszonhét huszárnak a sírja!”

5. Édesanya, szemed ott kisírhatod,
Barna kislány, galambod sirathatod:
Nem látjátok többé, akit sirattok;
Csak porokból nyílnak nefelejcsbokrok.



Megjegyzés

1. E sort így is dalolják: Dráva hídján ment a gőzös Bécs felé

(Kanyaró 2015: 386.)

 

198. A Dráva hídja (Marosvásárhely, Székelykeresztúr, Bágyon)
 Lelőhely: EA 2276: 258. lap, 195. sz. Kanyaró Ferenc kézírása. A Vízbe fúlt huszárok balladatípusnak mesterséges úton létrehozott változata. A hagyatékban megtalált eredeti lejegyzések egyértelművé teszik, hogy több változatból/töredékből Kanyaró Ferenc állított elő egy elfogadható egészet.
 A ponyvai eredetű ballada megtörtént tömegszerencsétlenséget mond el. A ballada keletkezési körülményeiről Lábadi Károly összefoglalását idézzük: „A vonat 1882. szeptember 2-án Eszékről Villányba szabadságra hazatérő katonákat szállított. Amikor a mozdony a Dráva hídjára ért Eszéknél, alatta összeroskadtak a vízmosta talpazatú pillérek, s a szerelvény a vízbe zuhant. Huszonhét Szabolcs megyei huszár és két pályamunkás vesztette életét a Dráva habjai között. Pesten Rózsa K. és neje adta ki a borzalmas szerencsétlenséget elbeszélő 8 lapos ponyvafüzetet. Tulajdonképpen első négy strófáját változatlanul vették át a szöveg befogadói, s a népivé válását egy katonadalból ismert közhellyel, átokkal toldották meg.” (LÁBADI Károly 1996: 499) – Lábadi Károly összefoglalójában a szerencsétlenség időpontja nem pontos. A Kolozsvári Közlóny 1882. szeptember 27-i (szerdai) számában jelent meg tudósítás az eszéki vasúti híd összeomlásáról. A tudósító pontos dátumot nem írt, viszont azzal kezdte a cikket, hogy „a híd már egy év óta roskatagnak mondatott, s folytonosan javítgatták. […] Néhány nap óta a híd a nagy árvíz következtében rendkívül nagy veszélynek volt kitéve, […] a folyó árja […] a híd oszlopait egészen alámosta. Pénteken éjjel és szombat délelőtt (Kiemelés tőlem: O. K.) a híd bizottságilag megvizsgáltatott, azonban minden rendben találtatott. Aggodalmat gerjesztő jelenségektől indíttatva, a közlekedés beszüntetését kérték, de sikertelenül. Midőn a vonat nagyobbára szabadságolt katonákkal telve a magyar part közelébe érkezett, hallható volt a híd ropogása és látható volt annak süllyedése.” (A drávai vasúti híd összeomlása Eszéken. I. évf. 162. sz.) A szeptember 27-i, szerdai tudósítás az előző hét péntek éjjelét és szombat délelőttjét (szeptember 22-ét és 23-át) emlegeti, amikor megtörtént a bizottsági vizsgálat, s azt követően engedélyezték a közlekedést a hídon. Ezek szerint a tömegszerencsétlenség – feltehetően – 1882. szeptember 23-án (esetleg 24-én) következett be.
 A földrajzilag távoli tömegszerencsétlenséget elbeszélő ponyvanyomtatvány vagy az abból folklorizálódott ballada igen gyorsan eljutott Erdélybe. Ezt bizonyítják a Kanyaró Ferenc diákjai által Erdély különböző vidékein gyűjtött változatok, melyek egyúttal a ballada erdélyi előfordulásának első dokumentumai. Éppen ezért a továbbiakban minden változatot külön-külön felvettünk a főszövegbe.
 A Vízbe fúlt huszárok balladája már csak azért is könnyen elterjedhetett nálunk, mivel erdélyi katonák is részesei voltak a boszniai okkupációnak. A Kanyaró-hagyaték lírai anyagában gyakorta bukkanhatunk olyan katonadalokra, melyek a boszniai háború élményéből születtek. De a siratóballadák között is találunk olyant, amit lejegyzője/szerzője boszniai katonáskodása idején vetett papírra (L. 284. sz. alatt a Farkas Mártonról szóló ciklust és jegyzetét).

(Olosz Katalin jegyzete; Kanyaró 2015: 732.)