Címek
Évek
1837 1839 1853 1854 1856 1857 1859 1860 1862 1863 1864 1865 1866 1867 1868 1869 1870 1871 1873 1875 1882 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 1901 1903 1904 1905 1906 1914 1933 1934 1936 1937 1938 1939 1940 1942 1943 1945 1946 1947 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1987 1988 1990 2013 2014 ismeretlen
Helymutatók
Névmutatók
A baróti Kórház-utca kavicsos
Gyűjtő:
Ilyés Antal
Gyűjtés ideje:
1946
Gyűjtés helye:
Barót
Közlő:
Konsza Samu
Közlés ideje:
1957
Megjelenés helye:
Konsza 1957: 220/151. sz.
Szöveg
A baróti kórház-utca kavicsos,
Azon sétál Kádár doktor főorvos.
A kalapját mindég jobbra viseli,
Ritka beteg, kinek meg nem emeli.
Veszek lovat tizenkettőt, feketét,
Felszántatom a közkórház elejét.
Vetek belé csokros liljom-, rezedát,
Kit szagoljon minden beteg egyformán.
Már a kakas kukorékol hajnalra,
Barna kislány a vaságyán hallgatja.
– Kelj fel, kislány, szedd essze a resztungot,¹
Kilenc óra, jön vizitre az orvos.
Egy ablakja van a műtőszobának,
Melyben minden beteget operálnak.
Kedves nővér készíti a szereket,
Péter Laji az altató-üveget.
Mikor vége van az operálásnak,
Kádár doktor csenget Bede Pistának.
– Hozzátok a hordágyat a számára,
Vigyétek a beteget az ágyába.
Bé sem vitték még a nyugvó ágyába,
Rögtön ott volt a főorvos nyomába.
– Vigyázzatok az operált betegre,
Nehogy szegény elaludjék örökre.
– Isten hozzád, te közkórház, elmenyek,
Mert én többet a lakosod nem leszek.
Ettem, ittam a zupádat² eleget,
A jó Isten húzza reád az eget.
Elbúcsúzom fűtől, fától, virágtól,
Legutaján, kedves nővér, magától.
Megjegyzés
1 Resztung: felszerelés, holmi. (Német Rüstung.)
2 Zupa: leves, lé. (Német Suppe.)
(Konsza 1957: 220.)
Támogatók
Partnerek
